Kora középkori régészeti kultúrák és leletkörök Kelet-Európában (Kr.u. 8–9. század) Valentin V. Szedov térképének felhasználásával

Forrás:

Magyarok a honfoglalás korában. Magyar őstörténet 2. Szerk.: Sudár B. Budapest 2015, 137.

(Nagy Béla munkája)

Kelet-Európa régészeti hagyatékában a Dnyeszter és a Dnyeper folyók középső és alsó folyása mentén korábban nem ismertünk a Kr.u. 9. századból nagy területre kiterjedő és összefüggő régészeti műveltég(ek)et. Az utóbbi 10–15 évben azonban ez a „fehér folt” eltűnt Kelet-Európa régészeti térképéről. Előbb Ukrajnában a Dnyeper mentén, a mai Krivij Rih, Kirovohrad, Dnyipro, Kremencsug térségében, majd Moldáviában a Dnyeszter vidékén (pl. Szlobodzeja) kerültek nagyobb számban 9. századi emlékek. Ezt leletkört az első, névadó lelőhelyük alapján régészetileg összefoglalóan szubbotci típusú lelőhelyeknek nevezzük (pl. Tvjordohlebi, Katyerinovka, Korobcsino stb.). Az itt eltemetettek leletanyagának jellege és időrendje meglepő összhangban áll a magyarok elődeiről szóló írott források adataival, régészetileg pedig a honfoglalás kori hagyatékkal, illetve a Volga-Dél Urál térséggel hozható összefüggésbe. A szubbotci típusú lelőhelyeket a nemzetközi kutatás egyöntetűen a magyarság etelközi szállásterületének hagyatékaként tartja számon.