A Vrap–Erseke-kör leletei a várnai Stara Bulgaria Múzeumi Gyűjteményből
Gergely Csiky – Péter Langó – Olga Pelevina – András Patay-Horváth – Boyan Totev – Attila Türk
Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom, 2014. november 4–6. Conference of young scholars on the Migration Period. November 4–6, 2014, Esztergom
MŐT Kiadványok 3.2 (2017) 165–174
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2017.3.2_06
The Stara Bulgaria Collection (Varna) consists mainly of small metal objects (belt and horse harness mounts, buckles and lead moulds for such pieces) dating from the 7th–11th centuries and originating from Northeast Bulgaria. The present article deals only with those pieces of the collection which show strong similarities with the Vrap–Erseke-group and seeks to consider the wider context of these finds. The significance of the objects presented here lies first of all in the fact that they show some features of the Vrap–Velino-group, but in most cases only in a simplified form. The Stara Bulgaria collection of Varna seems to corroborate the conclusion that the elite culture represented by the Vrap find was present in a certain way in Bulgaria as well, but cannot be regarded as a widespread phenomenon, since the ornaments of the Vrap group were applied to simple bronze imitations only in a quite simplified form. The impact of the Vrap–Velino-group is most clearly discernible in the choice of the shallow relief, the form of the palmettes, and in certain compositional principles.
Keywords: Early Middle Ages, Bulgaria, Vrap–Erseke-group, Late Avar period, Lower Danube
A várnai Stara Bulgaria Múzeumi Gyűjtemény Északkelet-Bulgáriáriából származó, többségében 7–11. századi, fémből készült „apró leletekből”, főként öv- és lószerszámveretekből, csatokból álló gyűjtemény, amely közel másfél évtizedes gyűjtőmunka eredményeként jött létre. 2007-ben egy bolgár–magyar régészeti projekt keretében valamennyi lelet restaurálásra, fotózásra és leírásra került, a kötet kiadása folyamatban van. Jelen dolgozatunk a gyűjteményben található, a Vrap–Erseke-körhöz hasonlóságot mutató leleteket foglalja össze és értékeli a lelethorizontra való tágabb kitekintéssel.
Az 1901-ben Vrap falu mellett mezőgazdasági munkálatok során előkerült, 41 tárgyból álló leletegyüttes nemcsak a nagy mennyiségű nemesfém, hanem a tárgyak művészeti értéke és kidolgozása miatt is a 8. századi Balkán egyik legkiemelkedőbb tárgyi emléke. A kincs több bizánci nemesfém edényt is tartalmaz, amelyek az aljukon található görög kontrollpecsétek alapján 659 előttre datálhatóak, de igazi jelentőségét a benne talált aranyból készült, öntött és lemezes övdíszek adják. Az övveretek nem alkotnak egy garnitúrát, valószínűleg több különböző együtteshez tartozhattak. Az övdíszeket már első publikálójuk, Josef Strygowski a Kárpát-medencei 8. századi bronzöntvényekkel vetette össze, és a kincs korai kutatását az avar eredet elmélete határozta meg.
A balkáni párhuzamok felgyűjtése már Joachim Werner munkájában megkezdődött, aki a vrapi és az ersekei (Avar Treasure) leleteket egy körként kezelte, és kapcsolatba hozta velük a bulgáriai Zlatareból előkerült bronzcsatot is. A kincs bizánci eredetének lehetősége már Zdenek Klanica munkájában feltűnt, aki kifejezetten bizánci, szíriai vagy ciprusi termékként írt a kincsről a félkész termékek alapján. Hasonló eredményekre jutott Kiss Gábor a késő avar kori öntött, aranyozott bronz övgarnitúrák elemzése kapcsán, amikor kimutatta, hogy azokon gyakran fordulnak elő a vrapi leletre jellemző ornamensek, és ezek alapján bizánci előképekre következtetett. A leletegyüttes kutatásában Uwe Fiedler munkája jelentett áttörést, aki a lelet további bulgáriai párhuzamai (Velino) mellett kimutatta a vrapi és velinói övvere-teket a késő avar bronzművességtől elválasztó technikai és stiláris különbségeket is. Az övvereteket ő is bizánci készítményeknek tartotta. Falko Daim már egyértelműen bizánci termékeknek tekintette ezeket a tárgyakat, és a Dyrrachium környéki bizánci jelenlét emlékeként értékelte a leletegyüttest. A fentiekkel szemben a bolgár kutatás egyértelműen a kincslelet protobolgár eredetét fogalmazta meg. Stanislav Stanilov a vrapi kör sztyeppei hátterét hangsúlyozva ezen emlékeket a korai bolgár tárgyi hagyaték keleti elemeiként értékelte.
A Vrap–Velino- vagy Vrap–Erseke-kör meghatározása nem egységes a szakirodalomban. A vrapi kör a leletegyütteshez tartozó övveretek alapján határozható meg. Bár a kincslelet viszonylag nagyfokú heterogenitást mutat, az övgarnitúrák díszítése jelentős stílusbeli egyezésről árulkodik. A díszítés síkreliefes kialakítású, legtöbb esetben kisméretű, körleveles lapos indából és egy vagy két sarló alakú levélből álló félpalmetták alkotják. Az említett félpalmetták vagy centrális kompozícióba, vagy hullámvonalra illeszkednek. Legtöbb esetben szimmetrikusak. A tárgyalt övdíszek további közös jellegzetessége, hogy általában nemesfémből készültek, vagy a Kárpát-medencei hasonló darabok esetében aranyozottak voltak. Technikailag pedig a gondos utándolgozás, a finoman lecsiszolt felületek és helyenként a fúró alkalmazása volt jellemző.
Peter Stadler három kategóriát különböztetett meg az ersekei lelet eredetiségével kapcsolatos tanulmányában: (1) a vrapi és ersekei leletben egyaránt meglévő tárgyak, (2) a vrapi leletben párhuzamammal nem rendelkező, de a késő avar anyaggal rokonságot mutató tárgyak, (3) csak az ersekei leletben meglévő tárgyak. Munkánk során alapvetően azokat a tárgyakat válogattuk ki a várnai magángyűjteményből, amelyek – Peter Stadler kritériumrendszerét követve – a Vrap–Velino-körhöz köthetőek.
A magángyűjtemény tárgyai között technikai színvonaluk és nyersanyaguk alapján a vrapi lelet pontos párhuzamaként értékelhető lelet nem található, így nincsenek meg a nemesfémből öntött és gondosan utánvésett, esetleg fúrt technikával készült példányok, amelyek nemcsak a vrapi és ersekei tárgyak esetében jellemzőek, hanem a velinói öntvények esetén is megfigyelhetőek voltak. A gyűjtemény kevés emlékén volt megfigyelhető a vrapi és ersekei övdíszek jellegzetes felerősítési módja, az egybeöntött nittszegek nyoma. A vrapi körhöz sorolható tárgyak legfontosabb jellemzője a síkreliefes kialakítású díszítés is ritkán tűnik fel, jelen gyűjteményben is mindössze az egyik téglalap alakú veretre és a tükörre jellemző.
A magángyűjtemény e tárgyainak jelentőségét leginkább az adja, hogy a Vrap–Velino-kör egyes elemei megtalálhatók benne, ugyanakkor sok esetben már megváltozott, leegyszerűsített formában. Úgy tűnik, hogy a vrapi leletben is tükröződő elitkultúra bár jelen volt Bulgária területén, de mégsem tekinthető széles körben elterjedtnek. A Vrap–Velino-kör hatása leginkább a díszítés síkreliefes kialakításában, a palmetták formájában és a kompozíciós elvekben érhető tetten. A stílus új, korábban nem ismert tárgytípuson, egy bronztükrön is megjelenik.
Úgy tűnik, hogy a szerényebb kivitelű darabok vizsgálata további lehetőségeket is rejt, mint annak eldöntése, hogy a kincsleletek mintakincse bizánci vagy keleti eredetű-e. A bronz emlékek ugyanis önmagukban több minőségi csoportra oszthatók. A csoportosítás révén megállapítható, hogy a vrapi-kör szélesebb társadalmi közeget fogott át, amely leletkör akár egyfajta frontier-divathatásnak is tekinthető.
