Research of the origin of the Avar Age population buried in the Szegvár-Oromdűlő cemetery by multivariate statistical methods
Fóthi Erzsébet
A szegvár-oromdűlői temető és a Tiszántúl kora avar időszaka. The Szegvár-Oromdűlő Cemetery and the Avar Period in the Trans-Tisza Region.
MŐK Kiadványok 5 (2020) 701–706
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2022.5_11
A szegvári kora avar kori népesség korábbi történetére vonatkozó kutatást a férfiak koponyaméreteinek összehasonlításával végeztem. Az összehasonlításba bevont temetőket a férfiak 10 koponya méretátlagával jellemeztem (Martin 1, 8, 9, 17, 45, 48, 51, 52, 54, 55). A hasonlósági kör megrajzolását földrajzi és időbeli értelemben is célul tűztem ki, ezért az összehasonlításba bevont történeti népességeket tág időhatárok mentén vettem figyelembe; a bronzkortól a középkorig szerepeltek minták az összehasonlításban egész Eurázsia területéről. Közel 600 minta adataival hasonlítottam össze a szegvári adatokat. A Kárpát-medencén kívüli területeknél a mintaválasztás alapvető célja a szegvárihoz hasonló genetikai hátterű alapnépesség feltérképezése volt. Alapvetően azt kerestem, hogy honnan indult el, milyen népességcsoportból szakadt ki az a nép, amely végül a Tiszántúlon temetkezett. Az egyesített Penrose-távolság alapján azokat a népességeket tekintettem 99%-os szignifikancia szinten hasonlóknak, amelyeknél a számított távolság CR2 <0,330.
The comparative analysis performed by multivariate statistical methods indicates that the population buried in the Szegvár-Oromdűlő cemetery has a strong similarity with the Hun period population with Szaka-Uszun roots in South-Central Asia (in Tien-San by the information available today). Based on the currently available data, this is the region and population where metric analyses connect the skulls the farthest in both time and place. Due to the taxonomical similarity and the identical nature of the skull distortion, I cannot exclude the possibility of an anthropological connection with the Hionite Huns of the Talas Valley, which, however, cannot be proved metrically for objective reasons. I believe it would be important to verify this hypothesis by molecular biological analyses in the future. In the Transtisza region, traces proving the survival of the population settled in the southern areas of this region after arriving to the Carpathian Basin are recognizable even at the end of the Avar Age. Based on the significant similarity between the samples from Karos-Eperjesszög representing the “Turkish-type” elite stratum of the Conquest period population and the merged samples of the same stratum from the Great Hungarian Plain, I assume a kinship connection between the elite stratum of the Avar period in Szegvár and that of the Conquer period. This assumption is also supported by a series of eastern analogies. Outside the Carpathian Basin, the closest and the most numerous anthropological analogies of the population of both the early Avar period of Szegvár and the Conquer period is known from the same source, the historical population of South-Central Asia.
