In the land of Hagar. Jewish communities of the Kingdom of Hungary during the Árpádian period

Végh András / András Végh

Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. 29th Conference of scholars on the Migration Period. November 15–16, 2019, Budapest

MŐK Kiadványok 4.2. (2023)

DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.4.2_22

A tanulmány a Magyar Királyságban élő zsidó közösségek helyzetének és anyagi kultúrájának áttekintésére vállalkozik, időrendben visszafelé haladva, az Árpád-kor végétől annak elejéig. Az Árpád-kor végén a zsidók a kialakulóban lévő városokban laktak, és bár ott a király által az adott városnak adományozott ugyanazon jogokat, élvezték, mint a város keresztény polgárai, jogi helyzetükben ugyanakkor negatív irányú változást is észlelhetünk. Például, bár még a 13. században is tudunk zsidó származású kamaraispánokról, az 1279-ben tartott budai zsinat újra tiltotta a zsidóknak bármilyen közhivatal viselését, és körülbelül ekkortájt vált végérvényesen lehetetlenné zsidó számára lehetetlenné bármiféle hivatal betöltése a magyar királyi udvarban. A zsidók közösségekről a 11–12. századok során is a királyi hatalmi központokban, központi településeken rendelkezünk szórványos adatokkal. A zsidók számára addigi életmódjuk fokozatos nehezedését a keresztény Magyar Királyság lassú kiépülése jelentette, melyek I. (Szent) László és I. Kálmán királyok törvényeiben is megjelentek. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a Magyar Királyság az Árpád-korban biztos lakóhelyet jelentett a zsidóknak, a Nyugat-Európában tapasztalható atrocitások (vagyonfosztó sarcolások, pogromok stb.) nem értek el idáig.

Kulcsszavak: Árpád-kor, zsidóság, kisebbségek, anyagi kultúra, oklevelek

The study attempts to summarize the history of the Jews who lived in the Árpádian period in the Kingdom of Hungary, based on the current state of research. Our knowledge of this era is very limited. Coeval written sources are scarce in general, but ones related to Jews are even less frequent. Despite systematic research, the few documents to rely on include only some laws concerning Jews by Hungarian kings, church orders, a couple of charters, a small number of (primarily halakhic) documents in Hebrew, and sporadic mentions in texts in Arabic and Greek. Buildings and objects, primarily those from archaeological research, can only sporadically supplement written sources. Guided by the characteristics of the sources, the current state of our knowledge is presented in this study in a reversed chronological order, starting with the relatively wellknown period after the Mongol invasion (1241–1242) and heading backward in time to when Hungarians and Jews first established contacts, an era our knowledge of which is still full of white spots.