Hunok, kabarok, székelyek és magyarok. Nagykanizsa, 2025. április 3.
Köszöntők:
Hunok, kabarok, székelyek és magyarok. Tények és tévhitek a korai magyar történelemről a legújabb tudományos kutatások fényében című, Márton Alfréd (1959–2017) nagykanizsai születésű magyar őstörténet-kutató tiszteletére megrendezett emlékkonferencia megnyitó beszédei.
Prof. Dr. Zimonyi István, történész-turkológus (Szegedi Tudományegyetem):
Prof. Dr. Zimonyi István, történész-turkológus (Szegedi Tudományegyetem):
Bevezető gondolatok a korai magyar történelem kutatásáról napjainkban
Az előadó turkológus-történész és az eurázsiai steppe középkori történetével és korai magyarság kialakulásával foglalkozik. A honfoglaló magyarság különböző nyelvű közösségekből jött létre, amelyben a domináns nyelv a finnugor magyar lett. Az etnikai tudat (közös leszármazás, kultúra és nyelv) megszilárdulása a Kr. u. 6–9. század folyamán a Kazár Kaganátus biztosította tartós politikai keretben mehetett csak végbe a kelet-európai steppe vonzáskörzetében. Új eredményekkel a steppetörténet elmélyült ismerete (pl. a 750 körüli Eurázsián végig söprő válság), a Selyemút kereskedelmi rendszerének Kelet-Európát érintő szakaszának kiépülése, illetve a Jusztinianusz korában kitört pestisjárvány következményeinek tanulmányozása kecsegtetnek.
Dr. Sudár Balázs, történész-turkológus (HUN-REN Magyar Őstörténeti Kutatócsoport):
Hunok és székelyek a magyar őstörténet kontextusában
Az előadás a magyar múltkép két, a honfoglalással jelen tudásunk szerint nem közvetlenül összefüggő elemét tárgyalja. Egyfelől azt vizsgálja, hogy a hunokkal való kapcsolat hogyan jelenik meg a korai magyar történeti művekben. Ennek két elemét azonosítja: a rokonság tudatát, amely azonban nem leszármazási kapcsolat, valamint a hun és a magyar honfoglalás közötti viszonylag rövid, négy-öt generációra tételezett időmennyiséget. A másik kérdés a székelyek eredetkérdése. A székelyeket az összes történeti forrás sajátos hagyományú csatlakozott népnek tekinti, ami – a korábbi elgondolásokkal szemben – nem áll elvi ellentétben a székelyek magyar nyelvűségével.
Dr. Polgár Szabolcs történész-régész (Szegedi Tudományegyetem):
A kazárok zsidó hitének kérdése és mit tudunk ma a kabarokról
Az előadó érdeklődési területe Kelet-Európa középkora, azon belül is elsősorban a Kr. u. 6–10. század. Ennek az időszaknak a története a magyar etnogenezis szempontjából is kiemelten fontos, a magyar törzsszövetség kapcsolatai és a magyarokhoz csatlakozott különböző más néptöredékek miatt, továbbá az egész kelet-európai (nyugat-eurázsiai) régió története analógiákat, párhuzamokat tud adni a magyarság korai történetének megismeréséhez.
Prof. Dr. Türk Attila történész-régész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem / HUN-REN Magyar Őstörténeti Kutatócsoport):
A magyar őstörténet régészeti háttere és a kazár-magyar kapcsolatok
Az előadás a korai magyar történelem régészeti kutatásának forrásait tárgyalja a honfoglalástól egészen a feltételezett őshazáig terjedően, különös tekintettel a legújabb eredményekre. Bemutatásra kerül a kutatás módszertana, illetve a régészeti források történeti értelmezésének lehetőségei, a modern természettudományos vizsgálatok tükrében. A honfoglalás kori régészeti hagyatékban ma már jól elkülöníthetők a keleti eredetű gyökerek, illetve a 10. századi párhuzamos kapcsolatok. Ezek rámutatnak arra, hogy a 10. századi magyarok anyagi műveltségének eredete csak a teljes eurázsiai régészeti kontextusban érthető meg. Az etelközi szállásterülettel azonosítható Szubbotci-típusú lelőhelyek mellett a Kazár Kaganátus hatása is bemutatásra kerül. A Volga-vidéken ma már kimutathatók a keleten maradt, Julianus-féle magyarok emlékei, míg az Urál hegység keleti oldalán egyre biztosabban rajzolódik ki régészetileg is a feltételezett magyar őshaza. A régészeti hagyaték földrajzi elterjedésében kimutatható időrendi sajátosságok a magyar nyelv ótörök jövevényszavainak lehetséges átvételéhez kínálnak új értelmezési lehetőséget.
Dr. Langó Péter, történész-régész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem / HUN-REN Régészeti Intézet):
A honfoglalás kori régészet új eredményei és a kalandozó hadjáratok értékelése napjainkban
Az előadó a 10. századi magyar katonai hadjáratok új emlékeivel foglalkozik. A kutató, bemutatja a francia és osztrák szakemberek legfrissebb eredményeit, s felhívja arra a figyelmet, hogy a 10. századi magyar hadjáratoknak számos régióban vannak tárgyi emlékei. Az előadás módszertani kitekintése azt is bemutatja, hogy bizonyos emlékcsoportok, mint pld. a lapra vert nyílcsúcsok, nem kizárólag a korabeli magyar könnyűlovas harcmodor emlékei voltak, így előkerülésük nem minden esetben jelölik a magyar köznyelvben „kalandozásokként” is emlegetett hadi vállalkozásokat.
Dr. rer. nat. (PhD) Szécsényi-Nagy Anna, archeogenetikus-régész (HUN-REN Archeogenomikai Intézet):
Mit tudunk a honfoglaló magyarok eredetéről? Archeogenetikai áttekintés
Az előadó a honfoglaló magyarság eredetének kérdésével foglalkozik, összefoglalva a
nemzetközi munkacsoportja legfrissebb genetikai eredményeit. A legújabb kutatások azonosították a honfoglalás kori népesség egyik eredőjét az Urál vidéken, mely a Tobol-Irtis folyók vidékén a vaskorig visszavezethető. A szoros genetikai kapcsolatok a korai magyarok gyors vándorlását támogatják a Volga-Urál térségéből a Kárpát-medencébe, egy rövid etelközi megtelepedéssel. A kutatók a Káma folyó vidékén a korai magyarok leszármazottait egészen a 14. századig nyomon tudták követni.
Dr. Száraz Csilla, régész-múzeumigazgató (Thury György Múzeum, Nagykanizsa):
Hunok, kabarok, székelyek és a magyarok. Tények és tévhitek a korai magyar történelemről a legújabb tudományos kutatások fényében című, Márton Alfréd (1959–2017) nagykanizsai születésű magyar őstörténet-kutató tiszteletére megrendezett emlékkonferencia, zárógondolatok.
