BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport

mot banner angol

10 éves a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport

Részletek
2022. november 23.

Tíz éve alakult meg a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport (MŐK). Ebből az alkalomból a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban 2022. szeptember 2-án megtartott ünnepi rendezvényen bemutatták a MŐK legújabb kiadványait, illetve a Digitális Legendárium által és a MŐK munkatársainak szakértői segítségével készült Lovakon, nyergekben. A honfoglaló magyarok hadművészete című tudományos ismeretterjesztő filmet.

A rendezvényen Türk Attila, a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport vezetője köszöntötte a résztvevőket és kitért arra is, hogy – a magyar diplomácia segítségének köszönhetően – a háború ellenére Moldávia, Ukrajna és Oroszország tekintetében továbbra is folynak a magyar őstörténet vonatkozásában régészeti kutatások.

A MŐK új korszakot nyitott a magyar őstörténet kutatásában, és az elmúlt tíz év alatt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont egyik sikerágazatává vált. Ahogy Molnár Antal, a BTK tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója is kiemelte ünnepi köszöntőjében, a részben a BTK munkatársaiból, részben külsős szakértőkből álló kutatócsoportban közreműködő szakemberek – akiknek létszáma mára megközelíti a negyven főt – nagyon változatos témákat vizsgálnak. A magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci–magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel is foglalkoznak a kutatók. Munkájuk eredménye többek között az is, hogy a BTK Archeogenomikai Intézete a legnagyobb és legkiemelkedőbb minőségű kora középkori eurázsiai archaikus mintakészlettel rendelkezik. Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerével a MŐK számos projekt finanszírozásába kapcsolódott be, elsősorban külföldön, ahol főleg régészeti szempontból Kisinyovtól a Kaukázuson át a szibériai Tyumenyig élő és napjainkban is működő tudományos kapcsolatokkal bír. A MŐK honlapjának tartalma 2022-től teljes egészében elérhető angol és orosz nyelven is, kiadványaikat visszamenőlegesen is DOI számozással látták el.

Molnár Antal szerint a kutatócsoport eredményei közül a számos megjelent könyv a legfontosabb. A MŐK kiadványai közül a Sudár Balázs szerkesztésével a Helikon Kiadónál megjelent hatkötetes Magyar Őstörténet könyvsorozatot már négy hazai egyetemen használják tankönyvként. A MŐK két saját könyvsorozatot ad ki, melyek közül az egyik a főleg régészeti profilú MŐK Kiadványok sorozat, amelynek eddig megjelent, főleg régészeti profilú tizenhárom kötete a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együttműködésben látott napvilágot, míg a történeti értékelések és források a MŐK Források és tanulmányok sorozatban jelennek meg, eddig összesen nyolc kiadvány. Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István közreműködésével elkészült a székely írás korpusza: Corpus Monumentorum Alphabeto Siculico Exaratorum (CMASE). A szerzők ezzel egy olyan korpuszt tettek le a tudományosság asztalára, amely első számú forrása lesz a székely írás kutatásának a jövőben. A BTK Moravcsik Gyula Intézettel közösen elindult a Corpus Fontium Antiquitatis Hungaricae sorozat is, amelynek célja az írott források modern kritikai kiadása, mely a teljes forrásra és nem pusztán a magyarokra vonatkozó részekre, szemelvényekre terjed ki.  

Türk Attila vezetésével a MŐK értékes tudománynépszerűsítő tevékenységet is végez, amelyek köszönhetően a magyar társadalom hiteles és a tudományosság mai állásának megfelelő képet kap a legfrissebb kutatási eredményekről – emelte ki beszéde végén Molnár Antal. Magyar, orosz és angol nyelvű honlapján számos letölthető kiadványt, ötven előadás videóját, továbbá öt magyar és orosz nyelvű filmet is megtekinthet az érdeklődő közönség. A magyar őstörténet egy olyan terület, amely a bölcsészeti tudományosságban a legnagyobb társadalmi érdeklődésre tarthat számot, hiszen a honnan jövünk kérdésre igyekszik megadni a legpontosabb válaszokat.

A Magyar Őstörténeti Kutatócsoport legújabb kiadványai közül elsőként a rendezvényen M. Lezsák Gabriella: Régészeti iskola a kincses városban (1940–1944). László Gyula kolozsvári évei című könyvét ismertette Szulovszky János, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

László Gyula több mint a 20. század egyik legkimagaslóbb magyar régésze, az archeológus szakma egy részének és a történelmünk iránt érdeklődők széles körének egyfajta ikonja. Hagyatékának megőrzésében, feldolgozásában elévülhetetlen érdemei vannak a Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak. 2015 és 2020 között László Gyula örökösével együttműködve főigazgatóként Fodor Pál, illetve tudományos titkárkéntSzentpéteri József gondoskodott arról, hogy a hagyaték részét képező dokumentumok egy helyütt maradjanak, ugyanakkor a modern információs technológia segítségével minél szélesebb körben elérhetők legyenek a László Gyula Digitális Archívum révén. A munkában a kezdetektől jelentős szerepet vállalt M. Lezsák Gabriella, aki a családi hagyatékban őrzött anyagokat is felhasznált a László Gyula 1940–1949 közötti kolozsvári egyetemi éveiről és régészeti tevékenységéről, valamint a kolozsvári régészeti iskola és egy másik kiváló néprajzos régész, Roska Márton nevével fémjelzett időszak történetéről 2019-ben sikeresen megvédett disszertációjában. Ennek kötetbe foglalt változata látott napvilágot a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport kiadványainak sorában. Kolozsvár László Gyula tudományos munkásságának egyik legfontosabb állomása lett, hiszen itt fogalmazta meg azokat a tudományos tételeit – köztük például a kettős honfoglalás tézisét – amelyek a tudományos közgondolkodásunkra a mai napig hatással vannak. Ismeretes, hogy László Gyula miután kifejtette elgondolását, rendszerint azzal zárta a szavait, hogy más megoldás is elképzelhető. Az M. Lezsák Gabriella által bőségesen adatolt összefoglalás után az olvasóban egyáltalán nem merül fel az, hogy a felhasznált tényanyag alapján másképp is meg lehetett volna írni László Gyula kolozsvári éveinek történetét.

Sudár Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a MŐK tagja, 2014−2019 között vezetője két kötetet is bemutatott. Elsőként a Dentumoger II: Tanulmányok a korai magyar történelemről című kiadványt, amely a MŐK Források és tanulmányok című, elsősorban írott forrásokkal foglalkozó része. A kötet elsősorban nem konkrétan a magyar őstörténetről szól, hanem olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek segítik azt értelmezni.

A könyv kilenc tanulmánya közül az első két munka vallástörténeti kérdésekkel foglalkozik. Dallos Edina nagy szigorúsággal elemzi az orhoni türk feliratok világképét, és a korábbi kutatóknál lényegesen óvatosabb következtetések megfogalmazására jut. Latosinszky Csaba izgalmas tanulmánya a horvátok kereszténnyé válásának történetét tárja fel, ami egyfelől a szomszédság és a közös történelem miatt, másfelől a keresztény térítés modelljeként érdekes a számunkra, bemutatva egyúttal azt is, hogy a „régi” városlakók és az új jövevények viszonya korántsem problémamentes ezen a téren sem. Kápolnás Olivér a történelmi események szimbolikus értelmezését vizsgálja a mandzsu-mongol kapcsolatokon keresztül, Halmágyi Miklós pedig a magyar krónikás hagyományokban felbukkanó bibliai elemeket, személyeket veszi sorra: bármilyen meglepő, a magyar őstörténet bibliai értelmezése nem feltétlenül a Biblián alapul.

A következő tanulmányok történelmi eseményeket elemeznek. Balogh László kísérletet tesz egy, az Avar Birodalom szétesése során láthatóvá váló nép, a Kárpát-medence nyugati felében élő wandalok kilétének meghatározására. Az előadó ezután a B. Szabó Jánossal együtt megírt tanulmányára tért ki, amely a muszlim forrásokban felbukkanó madzsgarokat vizsgálja: vajon valóban a Kárpát-medencei magyarság őseiről szólnak ezek a leírások. Sudár Balázs kiemelte, hogy az elemzés nyomán nagyon érdekes tudományos vita alakult ki. Tősér Márton két izgalmas tanulmánya a szállásterületet kereső szeldzsukok világába vezet minket, és azt a kérdést járja körül, hogy mi van akkor, amikor egy nomád nép megjelenik egy már létező országban. Az egyik a sikertelen grúziai honfoglalási kísérletet, a másik pedig a sikeres anatóliai térfoglalást, illetve annak nyitányát, a manzikerti csatát mutatja be. A kötetet egy különleges tanulmány zárja: a soltszentimrei honfoglalás kori nyereg legújabb rekonstrukciójának bemutatása Flesch Márton és Wilhelm Ákos Sándor tollából. Ez a téma Sudár Balázs szerint azért is fontos, mert a hagyományőrzés, a kézműves tudás és a tudomány, a régészet „összeházasítása”, a különböző tudások összehozásából pedig kiváló eredmények születhetnek.

A következő bemutatott kötet címe A császár és Árpád népe – A korai magyar történelem legfontosabb 10. századi bizánci forrásáról, amely Bollók Ádám és B. Szabó János munkája. Alapja a 9. és 10. századi magyar történet fő kortárs írott forrása a De administrando imperio néven ismert bizánci összeállítás. Sudár Balázs rámutatott, hogy a magyar őstörténet egyik legnagyobb problémája az, hogy maroknyi forrás áll rendelkezésünkre, és ezeket már mindenki untig ismeri és a számos értelmezésüknek is rengeteg értelmezése született, amelyek már sok esetben teljesen elszakadtak a forrásoktól. Ez a kötet visszakanyarodik az eredeti szöveghez, és az abban megőrzött adatokat a forrás keletkezésének egykori, 10. századi környezetébe ágyazva kísérli meg értelmezni, figyelmet fordítva a szöveg összeállítóit vezető szempontokra és az általuk követett munkamódszerre is. A kiadvány a konstantinápolyi udvarban lejegyzett történések magyarokkal kapcsolatos adatait vizsgálja történeti megközelítésből, a nemzetközi kutatásban az elmúlt évtizedekben elért újabb eredményekre építve. Sudár Balázs szerint a kötet tanulsága az, hogy ha értő kezekbe kerül egy sokat elemzett forrás, akkor még nagyon komoly meglepetéseket is tartogathat. Arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyan kevés írott forrásunk van a honfoglalás koráról, vagy az azt megelőző időszakról, de azok vizsgálata és értelmezése nem egy lezárult folyamat, hanem nagyon is komoly feladatai vannak még a történészeknek.

Az utolsó, Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. című kétkötetesre tervezett kiadvány első részét Türk Attila mutatta be.

A kiadvány a MŐK 2019 novemberében megrendezett konferenciájának előadásait tartalmazza. A kötet első blokkja a népvándorláskor és a magyar őstörténet nemzetközi kutatásának legújabb eredményeit ismerteti. Olyan tanulmányok jelennek meg itt, amelyek a magyar szakemberek kutatásai számára is releváns információkat tartalmaznak. Majd a népvándorlás kor régészeti, illetve a korai magyar történelem kutatásának legújabb eredményeiről olvashatunk.

A kötet – immár DOI számokkal ellátott – tanulmányai a MŐK honlapjáról letölthetők.

A Lovakon, nyergekben. A honfoglaló magyarok hadművészete című tudományos ismeretterjesztő film a Digitális Legendárium által és a MŐK munkatársinak szakértői segítségével készült et. A filmet Türk Attila és Hajnal Ödön mutatta be.

A honfoglalás kori régészet és a tudományos alapokon nyugvó hagyományőrzés eredményein alapuló filmben nem interjúkat láthatunk, hanem egy időutazásra hívja a nézőt, amely során közelről megfigyelheti, hogyan éltek és indultak hadba a honfoglalás kori közösségek.

  • Click to enlarge image mok1.jpg
  • Click to enlarge image mok2.jpg
  • Click to enlarge image mok3.jpg
  • Click to enlarge image mok4.jpg
  • Click to enlarge image mok5.jpg
  • Click to enlarge image mok7.jpg
  • Click to enlarge image mok8.jpg
  •  
View the embedded image gallery online at:
https://arpad.abtk.hu/hu/aktualis#sigProIde6c23b8c7f

Bővebben...

10 éves a MŐK

Részletek
2022. augusztus 26.

Kedves Kollégák és Barátaink!

Sok szeretettel hívunk és várunk mindenkit a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport 10 éves fennállásáról megemlékező ünnepi rendezvényünkre. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont földszinti Nagyelőadójában 2022. szeptember 2. (péntek) 11 órai kezdettel megrendezésre kerülő esemény keretében bemutatjuk a MŐK legújabb kiadványait. A rendezvény második felében pedig speciális hangosítás mellett vetítésre kerül a Digitális Legendárium által és a MŐK munkatársainak szakértői segítségével készült alkotás, a Lovakon, nyergekben. A honfoglaló magyarok hadművészete című tudományos ismeretterjesztő film. A rendezvényen ünnepi köszöntőt mond Dr. Molnár Antal (tudományos főigazgató-helyettes) és Dr. Fodor Pál, a MŐK alapítója. 

A rendezvény ingyenes és nyilvános, regisztrációhoz nem kötött.

 

mot 10 eves plakat meghivo

Bővebben...

Programajánló: MCC - A magyar történelem vitás kérdései

Részletek
2022. február 17.

Kedves látogatók!

Február 21-én a Mathias Corvinus Collegium vitaestjén Kutatócsoportunk munkatársát, Sudár Balázs, valamint Szabados Györgyöt hallhatják, a korai magyar történelemről. 

A rendezvény védettségi igazolvány és előzetes regisztráció ellenében látogatható. Regisztrálni az alábbi linken tudnak:

https://feliratkozas.mcc.hu/regisztracio-honnan-jovunk-es-kik-vagyunk?fbclid=IwAR0wByjiPqzrc-ELluCvtphDV6o7OqpIiwxtz93YLJIDJtn9w2sHN56avEg

 

sudar szabados

Bővebben...

Megújult a PPKE és a BTK együttműködése

Részletek
2021. december 15.

Tisztelt Látogatók!

December 9-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont ünnepélyes aláírással újította meg 2013-ban elkezdett, gyümölcsöző együttműködését.

 

Az eseményről bővebben az alábbi linken olvashatnak:

https://abtk.hu/hirek/2055-megujult-a-btk-es-a-ppke-egyuttmukodese?fbclid=IwAR3TptiL76HCVIdKt7sMdQ9_AtTKCL_pHQkqG3v3nNa5if1UFJ5qlCsD7Lw

Bővebben...

A Magyar Őstörténeti Kutatócsoport 2021. évi előadásai

Részletek
2021. május 19.

Kedves Kollégák és Barátaink!

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja hosszabb szünet után, immár új néven, de ismét tudományos előadások keretében mutatja be az érdeklődőknek munkásságát és a korai magyar történelem kutatásának legújabb hazai és nemzetközi eredményeit. Az előadássorozatban részt vesznek az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetének munkatársai is az archeogenetikai kutatások eredmenyeivel.

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit 2021. május 21. és július 14. között péntekenként 10.30-tól a képernyők elé az on-line előadásainkra!

A Google Meet program segítségével megvalósuló bemutatókhoz minden héten hétfőtől tesszük elérhetővé a bekapcsolódáshoz szükséges linket. A programot és az előadások összefoglalóit a csatolmányban érhetik el.

Az első előadásra 2021. május 21-én pénteken 10.30-tól kerül sor, mely alkalommal Türk Attila foglalja össze a korai magyar történelem régészeti kutatásának legújabb (2019-2021) eredményeit. Az előadás linkje: https://meet.google.com/cwd-jzpk-mxu

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

 

  • Click to enlarge image MK-seinket_Oldal_1.jpg
  • Click to enlarge image MK-seinket_Oldal_2.jpg
  • Click to enlarge image MK-seinket_Oldal_3.jpg
  • Click to enlarge image MK-seinket_Oldal_4.jpg
  •  
View the embedded image gallery online at:
https://arpad.abtk.hu/hu/aktualis#sigProId84de57b8a1

Bővebben...

További cikkeink...

  1. Előadások
  2. Nemzetközi konferenciát rendez a BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport
  3. XXIX. Hadak útján konferencia - második felhívás és előzetes programtervezet
  4. 7. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció
  5. „Hadak útján” A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája (2019)
  6. Az íjászfelszerelés és annak használata
  7. Honfoglalás kori fokosok, balták és bárdok
  8. A nomadizmus II.
  9. Harcosok a magyar honfoglalás korából 2. Közép- és Délkelet-Európa
1. oldal / 27
  • Első
  • Előző
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • Következő
  • Utolsó
  • English (UK)
  • Русский

Menü

  • Rólunk
  • Aktuális
  • Munkatársak
  • Kiadványok
  • E-könyvtár
  • Adatbázisok
  • Kutatási programok
  • Rendezvényeink
  • Kutatói életrajzok
  • Filmek
  • Térképek
  • Elnyert pályázatok
  • Előadások
  • Kiállítások
  • Tudományos riportok
  • Történelmi rekonstrukció
  1. Ön itt van:  
  2. Főlap
  3. Aktuális

Copyright © 2013–2025. All Rights Reserved.

Bootstrap is a front-end framework of Twitter, Inc. Code licensed under Apache License v2.0. Font Awesome font licensed under SIL OFL 1.1.