2018 - Beszámoló a III. észak-kaukázusi régészeti kutatóútról

A III. észak-kaukázusi régészeti kutatóút 2018. május 26 és június 8. között valósult meg M. Lezsák Gabriella (MTA BTK MŐT) szervezésében a Moszkva–Anapa–Szennoj– Andrejevszkaja scsel–Krasznodar–Mahacskala–Derbent–Rubas útvonalon. Az expedíció célja az előző két kutatóúthoz (2016, 2017) hasonlóan a 9–10. századi Kárpát- medencei emlékanyaggal kapcsolatokat mutató tárgyak és lelőhelyek dokumentálása, valamint a helyi szakemberekkel való kapcsolatfelvétel volt. Az expedícióban M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin (Román Akadémia Vasile Pârvan Régészeti Intézet) régészek és a Kaukázus középső vidékéről, Kiszlovodszkból származó, jelenleg Magyarországon élő Avar Ludmilla vett részt.  A kutatóutat idén is a KEKK Alapítvány finanszírozta.

Az expedíció első úti célja a moszkvai Mardzsani Alapítvány volt, ahol az intézmény vezetője, Rusztem Szulejmanov engedélyével a régészeti gyűjtemény 9–10. századi leleteit tanulmányoztuk és dokumentáltuk, illetve kiadványokat szereztünk be. A technika és a motívumkincs alapján a honfoglaláskori Kárpát-medence emlékanyagával párhuzamba állítható leletek a gyűjtemény fontos részét képezik és főként az Észak-nyugat Kaukázus térségéből, a Kubán-vidékről, többnyire illegális műkincskereskedőktől, hatósági lefoglalás után kerültek a Mardzsani Alapítvány tulajdonába.

A kutatóút következő állomása a Fekete-tenger keleti partvidékén, az Orosz Föderáció Krasznodari körzetében található Anapa városa volt, ahol 2018. május 29-június 1. között részt vettünk a Krasznodari Állami Történeti és Régészeti Múzeum által szervezett „VIII. Анфимовские чтения” elnevezésű háromnapos nemzetközi régészeti konferencián. Előadásunk témája az Anapától 6 kilométerre, délkeletre található lelőhelyről, Andrejevszkaja scselből származó - és az első kutatóút során, az anapai Régészeti Múzeum gyűjteményében dokumentált - aranyozott ezüst lemezes hajfonatkorong elemzése volt.

A konferencia záróeseményeként a konferencia résztvevőivel május 31-én ellátogattunk az újonnan létesített Kercsi-szorosi hídhoz, illetve a Tamany-félszigeten lévő antik Phanagoria (ma Szennoj, Temrjuk járás) területére, ahol az írott források szerint a 7-8. században az Onogur Birodalom székhelye volt. Szakember vezetésével a helyszínen megtekintettük az aktuális orosz feltárásokat, és a már feltárt kazár kori erődöt is. A konferencia után a Krasznodari Állami Történeti és Régészeti Múzeum, valamint az anapai Régészeti Múzeum tudományos munkatársaival terepbejárást tartottunk Andrejevszkaja scsel lelőhelykomplexumának azon részén, ahonnan a honfoglaláskori Kárpát-medence emlékanyagához hasonló leletek előkerültek. A terepbejárás során, az 1987-ben végzett gázvezeték-fektetési munkálatok idején létesített árok mellől egy szablyaellenzőt gyűjtöttünk be, amelynek a honfoglaláskori Kárpát-medencében is ismert a párhuzama (Pl. Kolozsvár-Zápolya utca, 6. sír). A lelet az anapai Régészeti Múzeum gyűjteményébe került. A terepbejáráson részt vett szakemberekkel a helyszínen tárgyalásokat folytattunk Andrejevszkaja scsel temetőkomplexuma azon szakaszán végzendő ásatásról is, ahonnan a honfoglaláskori párhuzamok előkerültek. Az ásatást magyar-orosz projekt keretében jövő nyárra tervezzük.

Az anapai konferencia után, 2018. június 1-én Krasznodarba, majd onnan Dagesztánba utaztunk, ahol Mahacskalában a Régészeti Intézet gyűjteményét, és a Nemzeti Múzeum releváns leleteit tekintettük meg, illetve helyi tudósokkal vettük fel a kapcsolatot. Dagesztáni tartózkodásunk során a meglátogatott intézményekben több fontos dokumentumot fotóztunk és kiadványokat is beszereztünk. A dokumentációs munka befejezése után ellátogattunk Derbent városába, ahol helyi vezetőkkel a derbenti erődöt tekintettük meg, majd elutaztunk a Derbenti hágótól délre kb. 20 km-re található Rubas (Dagesztán, Derbenti kerület) településre, amelynek határában mintegy 7 ezer (!) 4-5. századi „kurgános” temetkezés látható. A helyszíni fotózás után ellátogattunk a közeli kora középkori erőd feltárás alatt lévő romterületére is.

A III. kutatóúttal egyelőre lezárult az a projekt, amelynek célja az észak-kaukázusi múzeumok 9-10. századi, a honfoglaláskori Kárpát-medencei emlékanyaggal párhuzamokat mutató leleteinek dokumentálása és a helyi szakemberekkel való kapcsolatfelvétel volt. Tervünket a III. úttal teljesítettük: a térség összes fontosabb múzeumában jártunk és szakmai kapcsolatokat építettünk ki a helyi kutatókkal. A jövőben magyar-orosz közös projekt keretében ásatásokat szeretnénk megvalósítani azokon a lelőhelyeken, ahonnan a legközelebbi párhuzamokat dokumentáltuk, illetve közös publikációkban a nemzetközi és a magyar kutatókkal is meg szeretnénk ismertetni azokat a leleteket, amelyek a Kárpát-medencei honfoglalás kori leletanyaggal a legszorosabb kapcsolatokat mutatják.