Volgai Bulgária és szomszédai a régészeti és történeti források tükrében (Kr.u. 8–13. század)

Forrás:

Magyarok a honfoglalás korában. Magyar őstörténet 2. Szerk.: Sudár B. Budapest 2015, 68.

(Nagy Béla munkája)

A volgai bolgárokat a 10. század elejétől említik a muszlim források, amikor az iszlám világ és Kelet-Európa közötti kereskedelem átrendeződött, s a fő kereskedelmi út Transzoxániából kiindulva a kazak sztyeppén keresztül közvetlenül a Volga–Káma vidékén át vezetett. A Kazár Birodalom meggyengülése és az új kereskedelmi lehetőségek arra ösztönözték a második, név szerint is ismert volgai bolgár uralkodót, Almist, hogy felvegye az iszlámot. A kalifa 922-ben küldött követséget hozzájuk, amelyről annak egyik tagja, Ibn Fadlán úti jelentést készített. Az iszlám hivatalos felvétele nyilvánvalóan ellenséges lépés volt a zsidó vallású kazár kagánnal szemben, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárult Bulgár és Szuvár városok megerősödéséhez, valamint a volgai bolgár pénzverés megjelenéséhez a 9. század legvégén, majd elterjedéséhez. Ezek az ún. dirhemutánzatokat újabban egyre nagyobb mennyiségben sikerül azonosítani a Kárpát-medence honfoglalás kori hagyatékában is. A keleten maradt magyarok valószínűleg Volgai Bulgária keleti és északi területén éltek.