7. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció (2019)

2019. július 1-22. között valósítottuk meg a 7. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíciót, a PPKE Régészettudományi Intézet és az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport közös projektjeként. A túra magyar résztvevői Kazany, Szamara és Ufa, valamint Moszkva érintésével újabb tudományos kutatásokat végeztek orosz kollégáikkal.

Az idei évben elsősorban Tatárföld és Baskíria került kutatásunk fókuszába, az a terület, ahol az utóbbi évek paleogenetikai vizsgálatai során valamennyi hazai és nemzetközi kutatócsoport szoros kapcsolatot mutatott ki a 10. századi és a mai magyar népességgel. Első állomásunk Tatárföld, ahol az 1970-es években feltárt kora középkori leletanyag forradalmi változást hozott a magyar őstörténet kutatásában. A Kazanyi Föderatív Egyetemmel és a Tatár Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével kötött kutatási megállapodás kapcsán a tankejevkai temetőt választottuk ki az első közös terepmunkára. A nagy kutatási múltra visszatekintő, több mint másfél ezer síros temető első monografikus, bár csak válogatott anyagot tartalmazó francia nyelvű közlése Budapesten jelent meg 1977-ben. Mivel a magasparton fekvő temető folyamatosan pusztul, így kézenfekvő volt, hogy itt kezdjük, illetve folytassuk az 1988-ban abbamaradt feltáró munkát. A tatár kollégákkal a közös kiadású, kétnyelvű, színes katalógus formájában készülő, teljes és modern közlésre törekvő temetőmonográfia kéziratának állapotáról is egyeztettünk, amely európai jelentőségű kora középkori kiadvány lesz, magyar szempontból a keleten maradt magyarok kimutatásához fog hatalmas segítséget nyújtani.

2019. július második hetében Tatárföld után déli irányba vettük utunkat és Szamarába mentünk a Volga középső folyása mentén. A Szamarai Állami Egyetem régészei és hallgatói a szamarai Volga-könyök déli részén, Malaja Rjazany mellett egy rendkívül izgalmas kazár kori kőpakolásos kurgán feltárását végezték Szergej Zubov és Nyikolaj Lifanov vezetésével, amelybe bekapcsolódtunk. A hétvégén pedig ugyanezen mikrorégió északi részén a szamarai helytörténeti múzeum munkatársai által végzett, uráli és Káma vidéki eredetű népességtől származó telepfeltárást tekintettünk meg (Vlaszty Truda). A térség a magyarok elődeinek feltételezett volgai átkelése miatt, illetve a korai török-magyar nyelvi érintkezés kimutatása miatt fontos.  A magyar régészek jelenléte felkeltette a sajtó érdeklődését is, így a helytörténeti múzeumban, Dmitrij Sztasenkov által prezentált régészeti mesterkurzust követően sajtótájékoztatót tartottunk a szamarai kollégákkal.

2019. évi tanulmányutunk harmadik állomása Baskíria volt, ahol a múlt évben előkerült szenzációs, igen korai kusnarenkovói kultúrás (6. sz. második fele) busztanajevói kurgánok további feltárásán vettünk részt. Ez a temető az eddigi leginkább épen fennmaradt lelőhely, amely az Urál keleti feléről a 6. században átköltöző magyarok elődeinek kimutatására alkalmas. Úton hazafelé, másfél napra megálltunk Moszkvában is, ahol elsősorban az Állami Történeti Múzeum állandó kiállításának régészeti leletanyagát néztük meg, majd a Régészeti Intézetben begyűjtöttük a legfrissebb vonatkozó szakirodalmat is.

Fényképek