Maternal lineages from 10th century commoner cemeteries of the Carpathian Basin
Maár Kitti ‒ Neparáczki Endre ‒ Maróti Zoltán ‒ Kalmár Tibor ‒ Nagy István ‒ Latinovics Dóra ‒ Kustár Ágnes ‒ Pálfi György ‒ Raskó István ‒ Török Tibor / Kitti Maár – Endre Neparáczki – Gergely István Varga – Bence Kovács – Zoltán Maróti – Tibor Kalmár – István Nagy – Dóra Latinovics – Balázs Tihanyi – Antónia Marcsik – Ágnes Kustár – György Pálfi – István Raskó – Tibor Török
Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. / 29th Conference of scholars on the Migration Period. November 15–16, 2019, Budapest
MŐK Kiadványok 4.2. (2023)
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.4.2_07
A régészeti leletekből kinyerhető archaikus DNS vizsgálata fényt deríthet egyének, populációk eredetére és rokoni kapcsolataira. Korábbi munkánk során elsősorban a honfoglalás kori szállási temetők genetikai kapcsolatait derítettük fel régészeti genetikai módszerekkel. A karosi és kenézlői temető együttesek nagy felbontású teljes mitogenom analízise azt mutatta, hogy a honfoglalók anyai ágú vonalai visszavezethetők az eurázsiai sztyeppe távoli részeire: harmaduk Közép-Belső Ázsia területéről származott, kétharmaduk pedig a bronzkori pontusi-kaszpi sztyeppe Poltavka-Potakovka-Szrubnaja kultúráira vezethető vissza. Felvetődött a kérdés, hogy ezek az adatok milyen mértékben vonatkoztathatók a teljes honfoglaló populációra? Hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, vizsgálatainkat kiterjesztettük a 10. századi nagyobb sírszámú falusi temetőkre, melyek a honfoglalás kori köznépet rejthetik. A kiválasztott 6 falusi temető mindegyikéből 20-30 egyén anyai vonalait vizsgáltuk. A mintaválasztást elsősorban régészeti és antropológiai adatok alapján végeztük. Mivel a temetők többsége átnyúlik az Árpád-korba és korábbi antropológiai vizsgálatok több temetőben lehetséges népességcserét jeleztek, ezért a korai és a későbbi sírok összehasonlításával a népességcsere kérdésére is választ remélhetünk. A projekt jelen állása szerint csaknem az összes szekvencia adat elkészült és most folyik az adatok filogenetikai és populációgenetikai kiértékelése, ezért az előzetes eredményeket tudjuk bemutatni.
Kulcsszavak: aDNS, mitogenom, NGS szekvenálás
The examination of ancient DNA (aDNA), extracted from archeological remains, can reveal the origin and relationship of individuals and populations. We set out to clarify the genetic origin of the conquering Hungarians (Conquerors) with aDNA methods. Recently we described the maternal origin of samples from the Karos-Eperjesszög 1–2–3 and Kenézlő cemeteries, representing the early Conqueror elite. The highest resolution whole mitogenome analysis from these remains indicated that the origin of their maternal lineages can be traced back to distant parts of the Eurasian steppe: one third of them were derived from Central-Inner Asia and their most probable ultimate sources were the Asian Scythians and Asian Huns, while the majority of the lineages most likely originated from the Bronze Age Potapovka-Poltavka-Srubnaya cultures of the Pontic-Caspian steppe.
