Csedreki László – Langó Péter – Türk Attila / László Csedreki – Péter Langó – Attila Türk
Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. / 29th Conference of scholars on the Migration Period. November 15–16, 2019, Budapest
MŐK Kiadványok 4.2. (2023)
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.4.2_12
2014‒2019 között, egy OTKA pályázat keretében készült el a Karos-Eperjesszög III. temető 11. sírjának új régészeti és interdiszciplináris feldolgozása. A kiemelkedően gazdag honfoglalás kori temetkezés 19 darab fémleletének részletes elemanalitikai vizsgálatát végeztük el. Alapanyag szerint a három fő csoport: ezüst, réz és arany alapú ötvözetek. Az ezüstötvözetek csoportjába sorolható tárgyak 39‒97% ezüst és 2‒60% réztartalommal jellemezhetők. A fémek újraöntése során azonban nem zárható ki, hogy más alapanyagból is dolgoztak és csak részben használták fel az ezüstpénzeket, emellett az újraöntés folyamata az eredeti kémiai elemarányok megváltozását is okozhatja. Általánosan elmondható, hogy az ezüstötvözetek esetében az 1%-ot meghaladó aranytartalom utal az ún. recyclingra, vagyis arany vagy aranyozott tárgyak újrafelhasználására. A vizsgált leletek felületi aranyozását az elemösszetétel alapján tüziaranyozással készítették. A két aranylelet elemösszetétel szempontjából nagyfokú hasonlóságot mutat, ami a közös alapanyagból való készítésre utal és korábbi aranytárgyak újrafelhasználásával készítették ezeket a tárgyakat. Az elemösszetétel alapján vizsgáltuk a tárgyak egymáshoz való viszonyát, amely a leletek nagyfokú heterogenitását mutatja az alapanyag és készítéstechnika szempontjából. A hidegen végzett mechanikai alakítással készített ezüsttárgyak ezüsttartalma a legmagasabb (95%<). A karosi sír közvetlenül ezüstpénzből hidegen alakított mechanikusan elkészített fémleletei a dirhemekkel mutatnak elemösszetétel szempontjából nagyfokú, ‒ két esetben rendkívül közeli ‒ egyezést. Kárpát-medencei kitekintésben a dél-alföldi 10. századi leletekkel tudtuk összehasonlítani a karosi eredményeket, melynek eredményeként – elsőként a szakirodalomban – eltérő ötvözéstechnikai és anyaghasználati tendenciákat mutattunk ki, melyek közvetve alátámasztják az egykori műhelykörök, hagyományok korábbi régészeti feltételezését.
Kulcsszavak: Honfoglaláskor, Karos-Eperjesszög, archeometria, keltezés, radiokarbon, anyagösszetétel, mikro-PIXE
A new archaeological and interdisciplinary evaluation of Grave 11 from the cemetery of Karos-Eperjesszög III took place between 2014 and 2019 within the framework of an OTKA tender. We performed a thorough elemental analysis on 19 metal artefacts of this outstandingly rich burial from the Conquest period. The following three larger groups could be distinguished: silver, copper, and gold-based alloys, and we can summarize the research results as follows. Finds in the group of silver alloys are characterized by 39‒97% silver and 2‒60% copper content. However, it is possible that during metal recasting other raw materials were also used, and silver coins were only reused partially. Moreover, the process of recasting may have caused changes in the original proportion of the chemical elements. Even so, the silver and gold content of the mounts can be considered as kind of an indicator, since these two chemical elements react similarly during casting. In general, a gold content above 1% in the case of silver alloys might refer to recycling, meaning the reuse of gold or golden artefacts. The elemental composition of the analysed finds proves that their surface gilding was performed by fire gilding.
