Earrings with bead-row pendants from the 10th century Carpathian Basin and their eastern connections
Balogh Bodor Tekla / Tekla Balogh Bodor
Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. / 29th Conference of scholars on the Migration Period. November 15–16, 2019, Budapest
MŐK Kiadványok 4.2. (2023)
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.4.2_17
Dolgozatomban a 10. századi Kárpát-medence gömbsorcsüngős fülbevalóival foglalkozom. A régészeti kutatás viszonylag hamar felismerte és osztályozta ezt a tárgytípust, amely gyorsan a gazdag női sírok egyik meghatározó leletévé vált. A rozettás lószerszámdíszeket, lábbeli vereteket, hajfonatkorongokat tartalmazó, gazdag síroknak meghatározott, honfoglalás kori női sírokban sokszor helyet kapnak a gömbsorcsüngős fülbevalók. Ezt a tárgytípust is egyértelműen keletről hozták magukkal a magyarok elődei, a térségben ismeretlen egészen a honfoglalók megjelenéséig. Jelen ismeretünk szerint 121 olyan sír található a Kárpát-medencében, melyben a vizsgált tárgytípus előfordul (egy sír a Kárpátokon kívülre esik). Az összegyűjtött sírok felső tagjának vizsgálatakor (88 eset volt vizsgálható), 4 különböző nagyobb formai csoportot lehetett elkülöníteni, a további fülbevaló karikák egyedi kialakításúak (5 eset). Készítéstechnikai szempontból ezek réz alapú ötvözetből, ezüstből és aranyból, túlnyomó többségben ezüst alapú ötvözetből készültek. A karikákat olykor öntéssel készítették, de előfordulnak nemesfém huzalból kialakított formák is, melyeknél egyes elemeket forrasztással illesztettek a karikákhoz. A fülbevalók alsó tagjának vizsgálatakor négy formai csoportot tudtam elkülöníteni. A csüngőket nagyrészt nemesfém huzalra felhúzott, két félből álló, préselt nemesfém gömbök alkotják. Előfordulnak ritkábban öntéssel készült darabok, ezeknél a csüngők nemesfém gömbökből állnak, közöttük bordázott elemek alkotnak elválasztó részt, olykor csepp alakú elemek között figyelhetők meg rövidebb szakaszok. Kilenc gömbsorcsüngős fülbevalót lánccal kötöttek össze. A lánccal összekötött fülbevalók a hellenisztikus időszakra vezethetők vissza. Jelen vannak a késő antik fülbevalókon, bizánci darabokon és Kárpát-medencei avar fülbevalókon is. A női viselethez tartoztak a steppei népek hagyatékában, megtalálhatóak a magyarok elődeihez köthető temetőkben is. A Kárpát-medencei darabok viseleti módja bizonytalan, a bolygatások és pontos megfigyelések hiányában nem lehet eldönteni, hogy a fülbevalókhoz kapcsolt láncokat elől vezették át, vagy pedig hátul, a tarkón. Az általam felállított, kibővített gömbsorcsüngős fülbevalókkal rendelkező sírok térképre vitele csak részben árnyalja a korábbi kutatások során felvázolt képet. A Kárpát-medencén belül nem mutatható ki egy elterjedési terület, azonban a fülbevalók sűrűbben jelentkeznek a Felvidék területén, Nógrád megyében, a mai Magyarország északi területén, a Felső-Tisza vidékén. A déli területeken a Maros-Körös-Tisza közén, a Kiskunság területén mutatható ki egy erősebb csoportosulás és elterjedtség. A tárgytípus klasszifikálása során kialakított csoportok közül egy esetben mutatható ki, hogy a típus egy bizonyos térségben fordul elő. Sajnos a gömbsorcsüngős fülbevalók pontos keltezése a 10. századon belül egyelőre nem lehetséges. A különböző formai csoportok párhuzamosan használatban vannak. A felgyűjtött sírok közül hat sírban volt pénzérme, ezek a 10. század első felére datálják a tárgytípust. Habár a fülbevaló konkrét előzménye ismeretlen, egyes formai elemei visszaköszönnek a késő antik, bizánci és az avar leletanyagban is. Ilyen elemek a fülbevaló karikán a karika felső hajlítása alatt megjelenő nyúlványok vagy tüskék, melyekre egyes esetekben gyöngyöt, nemesfém gömböt húztak, illetve forrasztottak. Emellett a fülbevaló karikák alsó hajlításánál kialakított két megvastagított rész, melyek közé a fülbevaló csüngőrésze csatlakozott. A gömbsorcsüngős fülbevalók tárgytípusát a honfoglalók keletről hozták magukkal. Párhuzamaik ismertek a magyarok elődeihez köthető Bolsije Tyigani temetőből, az Észak-Kaukázus térségéből, megjelennek a „magyargyanús” leleteket tartalmazó Szubbotci-lelethorizontban, több változatban.
Kulcsszavak: 10. század, Kárpát-medence, honfoglaláskor, női viselet, gömbsorcsüngős fülbevaló, keleti kapcsolatok
The topic of this essay is one of the iconic artefacts of women’s wear of the 10th century, in the territory of the Carpathian Basin, namely, the earrings with bead-row pendants. The origins of these earrings can be traced back to the steppe region, more precisely, they show connections with the finds from the Western Ural and Northern Caucasus. During my research,I examined the distinct types of the earrings with beadrow pendants on a formal basis, the upper (the rings) and the lower parts (the pendants) separately. In the case of the ring-part, from the known 123 cases I could only use 88 pieces for the classification (due to the lack of data, or the declined state of the finds in the other 34 cases). Groups were created, regarding the form of the earrings’ upper part (Fig. 1). Four main groups can be mentioned, the less cases are unique forms. In the case of the pendants, 4 groups were created (based on the former reasearches) (Fig. 2). In 9 cases the earrings were connected with chain. This custom was known in the Hellenistic period and later in Late Antiquity and also in the territory of the Byzantine Empire. In the territory of the Carpathian Basin this type first appeared during the Avar ages. I analized the funerary customs and other finds in graves with earrings with bead-row pendants, their anthropological, chronological and territorial character (Fig. 4; Fig. 5 2). Despite of the fact that this artefact is part of the women’s wear, in 5 graves men were buried. I think the artefact cannot be dated in the 10th century more precisely. We need further reasearches to date the earrings’ different kind of forms.
