Türk Attila: A Krím félsziget régészete a késő antikvitástól az érett középkorig (Kr. u. 6–11. század) (The archaeology of the Crimean Peninsula from Late Antiquity to the Middle Ages [6–11th centuries AD])

krim mot 7 1

 

Türk A.: A Krím félsziget régészete a késő antikvitástól az érett középkorig (Kr. u. 6–11. század) (The archaeology of the Crimean Peninsula from Late Antiquity to the Middle Ages [6–11th centuries AD]) 
Szerk.: Jancsik B.
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 29. Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 7. Budapest 2023 
ISBN 978-615-6388-49-0
HU-ISSN 2064-8162
HU-ISSN 2786-1538

DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.7

download pdf

A Bizánci Birodalom anyagi és szellemi kultúrája nagy hatással volt Eurázsia sztyeppi részének kultúrtörténetére. Ennek a folyamatnak, azaz a bizánci kultúra és a sztyepp kölcsönhatásának egyik, ha nem a legfontosabb helyszíne a Krím-félsziget volt. Ez nem volt előzmények nélküli, hiszen már az ókorban a Fekete-tenger mellékének görög gyarmatvárosai közvetítették a görög, mediterránt árukat a sztyepp népei felé, és azok termékeit viszont. Ez a korai középkor folyamán is megfigyelhető. Mind a Kárpát-medencében előttünk élt kora középkori népek, mind a korai magyarság anyagi kultúrájában megtalálható a bizánci hatás, tehát széles kitekintésben kell vizsgálni a bizánci kultúra befolyását. A Kárpát-medence népvándorlás kori története és régészete, valamint a korai magyar történelem folyamata sem érthető és ismerhető meg igazán a bizánci hatások feltárása nélkül. 

A könyv alapvetően a Krím-félsziget kora középkori történetének és régészeti kutatásának legfontosabb eredményeinek foglalja össze. Központi elem a városok közül kiemelkedő Kherszon bemutatása, de számos más, a hazai szakirodalomban eddig nem tárgyalt lelőhely bemutatását is nyújtja, egy teljesebb és átfogóbb történeti kép megrajzolásához. Ez utóbbi tekintetében a szomszédos Tamany-félsziget részletes áttekintése kiemelkedően fontos volt. A könyv második fele pedig a Fekete-tenger északi és északkeleti partvidékének régészeti hagyatékát foglalja össze kelet-európai kitekintésben, különös tekintettel a Kazár Kaganátusra és a szaltovói régészeti kultúrkörre.

 

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ 7
BEVEZETÉS 9
A KRÍM-FÉLSZIGET 11
A Krím-félsziget földrajzának és történetének rövid összefoglalása 11
A Krím-félsziget rövid története a kezdetektől az Orosz Birodalom megszállásáig (18. század) 12
A Krím-félsziget története a 6. sz. második felétől a 10. század közepéig 13
A KRÍM-FÉLSZIGET FONTOSABB LELŐHELYEI A KÖZÉP-BIZÁNCI KORBAN 17
Kherszon 17
Bakla 22
Boszpor 24
Cselter-Koba 25
Csufut-Kale 26
Eszki-Kermen 26
Kacsi-Kalon 29
Kiz-Kermen 30
Mangup 31
Szjujreny 33
Szkalisztoje 34
Szudak 34
Szuuk-Szu 34
Tepe-Kermen 34
Tepszeny 36
Uzeny-Bas 36
A SZALTOVÓI KULTÚRKÖR KRÍMI VARIÁNSÁNAK KÉRDÉSE A BIZÁNCI PEREMKULTÚRÁK TÜKRÉBEN 41
A Krím-félsziget kora középkori régészeti hagyatékának kapcsolata a szaltovói régészeti kultúrkörrel 41
Etnikumtörténeti kérdések: korai bolgárok (Kr. u. 7–10. sz.) hagyatéka a Krímben? 44
A Kazár Kaganátus és a Fekete-tenger északi-északkeleti partvidékének kora középkori régészeti kapcsolatai 47
Abrau-Djurszo II. temető 63
Provinciális bizánci peremkultúra a Krímben a szaltovói kultúrkör időszakában 67
Bizánci hatás a kora szaltovói időszak övveretein Kelet-Európában 69
A 8‒10. századi Don menti várépítészet jellegzetességei 71
ÖSSZEFOGLALÁS 75

KÉPTÁBLÁK

77
A KÉPEK FORRÁSAI 179