
Türk A.: A Krím félsziget régészete a késő antikvitástól az érett középkorig (Kr. u. 6–11. század) (The archaeology of the Crimean Peninsula from Late Antiquity to the Middle Ages [6–11th centuries AD])
Szerk.: Jancsik B.
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 29. Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 7. Budapest 2023
ISBN 978-615-6388-49-0
HU-ISSN 2064-8162
HU-ISSN 2786-1538
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.7

A Bizánci Birodalom anyagi és szellemi kultúrája nagy hatással volt Eurázsia sztyeppi részének kultúrtörténetére. Ennek a folyamatnak, azaz a bizánci kultúra és a sztyepp kölcsönhatásának egyik, ha nem a legfontosabb helyszíne a Krím-félsziget volt. Ez nem volt előzmények nélküli, hiszen már az ókorban a Fekete-tenger mellékének görög gyarmatvárosai közvetítették a görög, mediterránt árukat a sztyepp népei felé, és azok termékeit viszont. Ez a korai középkor folyamán is megfigyelhető. Mind a Kárpát-medencében előttünk élt kora középkori népek, mind a korai magyarság anyagi kultúrájában megtalálható a bizánci hatás, tehát széles kitekintésben kell vizsgálni a bizánci kultúra befolyását. A Kárpát-medence népvándorlás kori története és régészete, valamint a korai magyar történelem folyamata sem érthető és ismerhető meg igazán a bizánci hatások feltárása nélkül.
A könyv alapvetően a Krím-félsziget kora középkori történetének és régészeti kutatásának legfontosabb eredményeinek foglalja össze. Központi elem a városok közül kiemelkedő Kherszon bemutatása, de számos más, a hazai szakirodalomban eddig nem tárgyalt lelőhely bemutatását is nyújtja, egy teljesebb és átfogóbb történeti kép megrajzolásához. Ez utóbbi tekintetében a szomszédos Tamany-félsziget részletes áttekintése kiemelkedően fontos volt. A könyv második fele pedig a Fekete-tenger északi és északkeleti partvidékének régészeti hagyatékát foglalja össze kelet-európai kitekintésben, különös tekintettel a Kazár Kaganátusra és a szaltovói régészeti kultúrkörre.
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ |
7 |
BEVEZETÉS |
9 |
A KRÍM-FÉLSZIGET |
11 |
A Krím-félsziget földrajzának és történetének rövid összefoglalása |
11 |
A Krím-félsziget rövid története a kezdetektől az Orosz Birodalom megszállásáig (18. század) |
12 |
A Krím-félsziget története a 6. sz. második felétől a 10. század közepéig |
13 |
A KRÍM-FÉLSZIGET FONTOSABB LELŐHELYEI A KÖZÉP-BIZÁNCI KORBAN |
17 |
Kherszon |
17 |
Bakla |
22 |
Boszpor |
24 |
Cselter-Koba |
25 |
Csufut-Kale |
26 |
Eszki-Kermen |
26 |
Kacsi-Kalon |
29 |
Kiz-Kermen |
30 |
Mangup |
31 |
Szjujreny |
33 |
Szkalisztoje |
33 |
Szudak |
34 |
Szuuk-Szu |
34 |
Tepe-Kermen |
34 |
Tepszeny. |
36 |
Uzeny-Bas |
36 |
A SZALTOVÓI KULTÚRKÖR KRÍMI VARIÁNSÁNAK KÉRDÉSE A BIZÁNCI PEREMKULTÚRÁK TÜKRÉBEN |
41 |
A Krím-félsziget kora középkori régészeti hagyatékának kapcsolata a szaltovói régészeti kultúrkörrel |
41 |
Etnikumtörténeti kérdések: korai bolgárok (Kr. u. 7–10. sz.) hagyatéka a Krímben? |
44 |
A Kazár Kaganátus és a Fekete-tenger északi-északkeleti partvidékének kora középkori régészeti kapcsolatai |
47 |
Abrau-Djurszo II. temető |
63 |
Provinciális bizánci peremkultúra a Krímben a szaltovói kultúrkör időszakában |
67 |
Bizánci hatás a kora szaltovói időszak övveretein Kelet-Európában |
69 |
A 8‒10. századi Don menti várépítészet jellegzetességei |
71 |
ÖSSZEFOGLALÁS |
75 |
KÉPTÁBLÁK |
77 |