Magyar Őstörténeti Témacsoport

VI. (Bölcs) Leó: Taktika / Leonis VI. Sapientis: Tactica
Corpus Fontium Antiquitatis Hungaricae 2.
Fordította: Fehér Bence. A jegyzeteket írta Fehér Bence és Kákóczki Balázs. A bevezető tanulmányt írta Kákóczki Balázs.
Budapest 2025.
ISBN 978-615-6388-85-8
DOI: 10.55722/CFAH.2.2025
ISSN 2786-2054

DOI 10.55722/CFAH.2.2025

Jóllehet a magyar őstörténet egy forrásokban rendkívül szegény tudományterület, sajnos sok esetben még az a kevés vonatkozó forrás sincs mindmáig megfelelően és teljes egészében feldolgozva, lefordítva és kiadva. Ennek orvoslásához kíván hozzájárulni a HUN-REN BTK két intézete a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel összefogásban a korai magyar történelem írott forrásainak kiadására létrehozott Corpus Fontium Antiquitatis Hungaricae (ISSN 2786-2054) sorozat új kötetével.
Bölcs Leó kelet-római császár Taktikája nagy hírnévre tett szert, mint az első olyan forrás, amely leírást ad a honfoglaló magyarok hadművészetéről. Valójában a mű a bizánci hadművészet – Maurikiosz Sztratégikonján alapuló, azt továbbfejlesztő – enciklopédiája, melyből a 6–10. század közti időszak egész hadtudományi fejlődését láthatjuk. A híres XVIII. rendelet, amely a barbár népek közt a magyarokat is leírja, csupán a nagy egészen belül egy színes és fontos kép, amelyben persze a 6. századi türkökre és a honfoglaló magyarokra vonatkozó ismeretek össze is mosódnak. Ez azonban nem kisebbíti a mű páratlan jelentőségét az egész korszakra és az egész európai-levantei világra vonatkozóan. A kötet a középgörög nyelven íródott bizánci forrást teljes terjedelmében közli és nyújt fordítást és szakmai magyarázatot a magyar olvasó számára. A fordítás Fehér Bence munkája, amelyet a mű szövegtörténeti és tartalmi értelmezését egyaránt segítő jegyzetek, értő bevezető és a katonai szakkifejezéseket, a szöveg forrásait tartalmazó mutatók egészítenek ki részint szintén Fehér Bence, illetve Kákóczki Balázs tollából.
A magyar őstörténeti forrássorozat, a Corpus Fontium Antiquitatis Hungaricae a HUN-REN Bölcsészettudomány összefogásával, a sok évre visszanyúló közös őstörténeti kutatásuk újabb eredményeként jött létre. A nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező sorozat a korai magyar történelemre vonatkozó elbeszélő forrásokat teljes szövegükben, a kútfők eredeti nyelvén és modern magyar fordításban, valamint a pontos értelmezést szolgáló magyarázó jegyzetekkel nyújtja az olvasóközönség kezébe.
A tervezet hiánypótló kötet több mint 400 oldal terjedelemben, kétnyelvű forráskritikai kiadásban és a vonatkozó kódexlapok színes facsimile közlésével alapjaiban és hosszú távra megoldja a magyar őstörténetkutatásban ezen vonatkozó forrás használatának kérdését

Fuldai évkönyv. Annales Fuldenses
Corpus Fontium Antiquitatis Hungaricae 1.
Fordította és a jegyzeteket írta: Veszprémy L. Budapest 2022
ISBN 978-615-6388-28-5
ISSN 2786-2054

DOI 10.55722/CFAH.1.2022

Az olvasó a Karoling-kor három nagy évkönyvszerkesztésének egyikét, a Karoling történetírás „utolsó becses hajtását”, a Fuldai Évkönyv magyar fordítását tartja a kezében. Az évkönyv 828 és 901 között követi nyomon Nagy Károly utódainak sorsát, a keresztény Nyugat első birodalmának széthullását, végső soron pedig Európa modern államainak genezisét; az előadás súlypontja azonban a Keleti Frank Királyságra, a majdani Németország területére esik. Nagy Károly birodalma egykor az avaroktól elhódított Pannóniáig, a mai Magyarország nyugati sávjáig terjedt, így a Fuldai Évkönyv kitüntetett figyelmet szentel a Keleti Frank Királyság keleti határvidékén történő eseményeknek is. Utolsó híradásai a magyarok Kárpát-medencei hadjáratainak és első nyugat-európai kalandozásainak is emléket állítanak. Nem túlzás azt állítani, hogy a Fuldai Évkönyv nélkül alig tudnánk valamit a Kárpát-medencei magyar honfoglalás folyamatáról.

A fordítás Veszprémy László munkája, aki egyaránt szakértője a középkor elbeszélő forrásainak és hadtörténetének. A szakembereket, az érdeklődő közönséget és az egyetemi hallgatókat értő bevezető és a korszak irodalmának beható ismeretén alapuló történeti jegyzetek vértezik fel a több mint ezerszáz éve íródott szöveg befogadásához és értelmezéséhez szükséges tudással. Ezt a célt szolgálja a Fuldai Évkönyv szövegének egészét megőrző legkorábbi kézirat hasonmása is. A Fuldai Évkönyv latin szövegét és magyar fordítását jegyzetekkel közreadó kötet egy régi adósságot törlesztő új magyar őstörténeti forrássorozat első darabja. A Corpus Fontium Antiquitatis Hungaricae a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem összefogásával, a sok évre visszanyúló közös őstörténeti kutatásuk újabb eredményeként jött létre. A nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező sorozat a korai magyar történelemre vonatkozó elbeszélő forrásokat teljes szövegükben, a kútfők eredeti nyelvén és modern magyar fordításban, valamint a pontos értelmezést szolgáló magyarázó jegyzetekkel nyújtja az olvasóközönség kezébe.

Tartalomjegyzék

Istvánovits Eszter – Lőrinczy Gábor: A szegvár-oromdűlői szarmata temető (Sarmatian cemetery at Szegvár-Oromdűlő).
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 31. Budapest–Szentes 2024. 
ISBN 978-615-6388-58-2
HU-ISSN 2786-1538
HU-ISSN 2064-8162

DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2024.9

Tartalomjegyzék

2023

• A madzsar népnév a történeti forrásokban (The Madjar ethnonym in the historical sources). Magyar Nyelvjárások 61 (2013) 881–891.

2022

• Gardízí, Ibn Ruszta és a többiek. Válasz Thoroczkay Gábornak. Századok 156 (2022) 421–428. (Társsz.: B. Szabó J.)

• Madzsarok Anatóliában: kora újkori magyar bevándorlók vagy nomád törökök? (Madjars in Anatolia: are they Hungarians, who migrated in the Early Modern Age or are they Turkish nomads?). In: Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. 1 (29th Conference of scholars on the Migration Period. November 15–16, 2019, Budapest 1). Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 24.1. Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 4.1. Főszerk.: Türk A. Budapest 2019, 505–522.

2021

• A magyar nyelv honfoglalása (The Hungarian language conquest). In: Párhuzamos történetek. Interdiszciplináris őstörténeti konferencia a PPKE Régészettudományi Intézetének szervezésében. Budapest, 2020. november 11–13. (Parallel stories. Interdisciplinary Conference on Hungarian Prehistory, organized by the Institute for Archaeology, PPCU, Budapest, 11–13 November 2020). Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 23. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 2. Szerk.: Klima L. – Türk A. Budapest 2021, 111–119.

2019 

• Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig (Kende and Gyula? From the Theory of the Hungarian Dual Princedom to the Sources). Századok 153 (2019) 927−964. (Társsz.: B. Szabó J.)

• A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet (The case of the turbaned Moravians and the Early Hungarian settlements. The Hudud al-’Alam and Hungarian Prehistory). Századok 153 (2019) 75−100.

2018

• A Kárpátok keleti hágói. Gondolatok a honfoglalás útirányairól. In: "Hadak útján". A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVII. konferenciája. (27th Conference of Young Scholars on the Migration Period). Szerk.: Forisek P. − Szabó Á. − Szakács J. Debrecen 2018, 195−209.

2017

• Vgec-Ügyek – Egy elfeledett ősapa (A forgotten forefather named Vgec). Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom, 2014. november 4–6. 2. (Hadak Útján XXIV. Conference of Young Scholars on the Migration Period. November 4–6, 2014, Esztergom 2). Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 3.2. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok 3.2. Főszerk.: Türk A. Budapest 2017, 223–231. (Társsz.: B. Szabó J.)

• Ulu Madzsar, Kicsi Madzsar és a Derbend-náme. A kaukázusi Madzsar nevű települések kérdéséhez. In: Dentumoger I. Tanulmányok a korai magyar történelemről. MTA BTK MŐT Források és tanulmányok 2. Szerk.: Sudár B. Budapest 2017, 183−222. (Társsz.: Csirkés F.)

• A magyar koboz keleti hátteréhez (Data on the Eastern Origin of the Hungarian Cobza). In: Hadak útján XXII. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXII. konferenciája. Visegrád, 2012. október 2−4 (Hadak útján XXII. Assembly of Young Scholars on the Migration Period XXII. Visegrád, October 2−4, 2012). Altum Castrum 9. Szerk.: Merva Sz. Visegrád 2017, 417−435.

• Turul szavunk művelődéstörténeti hátteréhez (On the cultural historical background of the Hungarian word turul). Történelmi Szemle 2017:4, 605–619.

2016

• Az Árpádok, Attila és a dinasztikus hagyományok (The Árpáds, Attila and dynastic traditions). Századok 150 (2016) 431−442.

2023

• A széplelkű kamaraispán és más szerencselovagok. III. András olaszai. Századok 157 (2023) 1171–1193.

2022

• Sámsontól Jakabig. Két kisebb lovagrend a 13. századi Magyar Királyságban (From Samson to James: two small orders of knights in the Kingdom of Hungary in the 13^th century). Hadtörténelmi Közlemények 135 (2022) 43–58.

• A Magna Cartától a szentföldi jogkönyvekig. Az Aranybulla európai összefüggésben. In: Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum. Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára. Szerk.: Mayer Gy. – Szovák K. – Rácz Gy. Budapest 2022, 113–134.

• Jolánta királyné hitbére és az Aranybulla. Egy ismeretlen királyi adománylevél 1222-ből. In: Magyarország és a római Szentszék III. Exquisitae lucubrationes Cornelio Szovák amicabiliter dicatae. Collectanea Vaticana Hungariae. Excerptum ex Class I, vol. 21. Szerk.: Tusor P. – Kanász V. Budapest–Roma 2022, 13–35.

2021

• Bolgár-magyar háborúk az 1250–1260-as években (Bulgarian-Hungarian wars in the 1250s and 1260s). Századok 155 (2021) 1025–1044. 

• A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája (Chronology of 13^th-century royal grand and double seals in Hungary). Turul 94 (2021) 1–22.

2020

• IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje (The chronology of the civil war between king Béla IV and younger king Stephen). Századok 154 (2020) 1047–1082.

2019

• Cerbanus és a ciszterciek (Cerbanus and the Cistercians). Századok 154 (2020) 363–378. 

• Kik voltak a tárnokok? In: Márvány, tárház, adomány. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Weisz B. – Skorka R. – Kádas I. Budapest 2019, 13–49.

2018

• Aptatio stratarum. Egy balsikerű velencei követség és Magyarország 1286-ban. In: Veretek, utak, katonák: gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Kádas I. – Skorka R. – Weisz B. Budapest 2018, 325–338.

• Személyi összeköttetések a Curia Romana és a magyar egyház között a 13. század közepén. Pármai Albert és Báncsa István (Personal relations between the Curia Romana and the Hungarian Church in the mid-13th century. Albert of Parma and István Bácsa). Történelmi Szemle 60 (2018) 299–323.

2017

• „Ecclesia, que in Ungarorum gente constructa” – Egy Kárpát-medencei zarándokhely a 10. századi reichenaui hagiográfiai irodalomban. („Ecclesia, que in Ungarorum gente constructa” – A Christian shrine in the Carpathian Basin in the 10th-century hagiographic literature of Reichenau). In: Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom, 2014. november 4–6. 2. (Hadak Útján XXIV. Conference of Young Scholars on the Migration Period. November 4–6, 2014, Esztergom 2). Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 3.2. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok 3.2. Főszerk.: Türk A. Budapest 2017, 253–265.

• A kalandozó hadjáratok nyugati kúftői. A hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára. Budapest 2017.
  
  
• A 13. századi francia-magyar kapcsolatok néhány kérdése (France and Hungary in the 13th century: contacts, questions and observations). Századok 151 (2017) 237–278.

• II. András angliai követei (King Andrew II's envoys in England). Történelmi Szemle 59 (2017) 621–632.

2016

• A burgundiai magyar kalandozások és forrásaik (2. rész) (Hungarian incursions into Burgundy and their sources (part 2)). Hadtörténelmi Közlemények 129 (2016) 121–147

2015

• A burgundiai magyar kalandozások és forrásaik (1. rész) (Hungarian incursions into Burgundy and their sources (Part 1)). Hadtörténelmi Közlemények 128 (2015) 105–119.

• Basilea ab Hunis expugnata: a 11. századi reichenaui történeti hagyomány és a kalandozó magyarok emlékezete (Basilea ab Hunis expugnata. Eleventh-century historiography at Reichenau and the memory of the Hungarian incursions). In: Micae Mediaevales IV. Szerk.: Gál J. – Kádas I. – Rózsa M. – Tarján E. Budapest 2015, 15–32.
  
  
• Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései. Századok 149 (2015) 263–299.

• Jogi műveltség, történetírás és kancellária a 14. századi Magyarországon (Legal education, historiography and chancellery in 14th-century Hungary). Történelmi Szemle 57 (2015) 607–618.

2014

• Az Imre-legenda Konrád-csodájának hagiográfiai forrásai (Les sources hagiographiques du miracle de Conrad de la légende de Saint-Éméric). Magyar Könyvszemle 130 (2014) 141–162.

2013

• Geffrei Gaimar verses krónikájának magyar vonatkozásai. In: Francia-magyar kapcsolatok a középkorban. Speculum Historiae Debreceniense 13. Szerk.: Györkös A. – Kiss G. Debrecen 2013, 95–106.

• Gesta eorum digna aeternitate laudis (Közös motívumok Geoffrey of Monmouth és P. mester regényes gestáiban) (Gesta eorum digna aeternitate laudis. Common motifs in the Legendary Histories of Geoffrey of Monmouh and the Hungarian Anonymus). Századok 147 (2013) 279–315.

2010

• Levélírás és prológus 12. századi forrásainkban (Correspondence and prologue in the sources of the 12^th century). Történelmi Szemle 52 (2010) 125–132.