A lelőhely a mai falutól mintegy 1 kilométerre, a Nagykékes felé vezető műút keleti oldalán, a Freifelt határrészben egy 20 hektáros területen 2002. májusában területrendezés céljából nagyméretű földmunkákat kezdett a helyi önkormányzat. Ezek megkezdésekor azonban kiderült, hogy a századokkal ezelőtt a község elöljáróinak juttatott földterületet az ember az elmúlt évezredek folyamán már többször birtokba vette: hol itt építette fel lakóhelyét, hol pedig családtagjai végső nyughelyeként, temetőként használta a dombokat. Kustár Rozália a Kalocsai Múzeum régésze a terepbejárása nyomán a területről számos régészeti időszak emlékét gyűjtötte össze. A terepbejárást követően Kustár Rozália megkezdte a leletmentését a közel 20 hektáros területen. A leletmentésre kijelölt terület északi részén egy honfoglalás kori temető sírjaira bukkant. A feltárt három sír közül előkerült egy gazdag nő temetkezés is. Az előkerült leletek nyomán a temető feltárásba bekapcsolódott az MTA Régészeti Intézete is.
A temető összesen 22 sírból állt. Fontosságát az is kiemeli, hogy minden sírja előkerült, tehát korábbi mezőgazdasági munkálatok nem bolygatták meg a temető sírjait. A feltárt sírok leletanyagát tekintve a 10. század első felére keltezhető.A feltárt sírok közül a 3. sír volt a leggazdagabb a közel 200 darab ezüsttárgyával. A préselt ezüst hajfonatkoronggal eltemetett női sírban veretes öv, lószerszámveretek és további mellékletek jelezték a gyászoló család anyagi jólétét. A temető további női sírjai szintén arra utaltak, hogy egy a Közép-Tisza-vidékre jellemző honfoglalás kori temető került elő Hartán, amely gazdagságával kiemelkedik a terület 10. századi horizontjából. A lelőhely fontosságát nem csak a leletanyag gazdagsága adja, hanem földrajzi fekvése is. Bács-Kiskun megyéből sajnos viszonylag kevés teljesen feltárt 10-11. Századi temető ismert. A legjelentősebb feltárt temető talán a Harta közelében lévő, Gallina Zsolt által feltárt homokmégyi köznépi sírmező.
Kustár Rozália – Langó Péter
