A félhold alakú fülbevalók e típusával – ha érintőlegesen is – a magyar kutatásban a legkorábban Hampel József foglalkozott, a szlavóniai Kloštar egyik sírlelete kapcsán. A Josip Brunšmid közlése nyomán ismertetett leletegyüttesben e fülbevalók a leggazdagabb sír leletei közé tartoztak. A következő ilyen lelet a Pozsony közelében lévő mászti temetőből került elő, amit Ludmila Kraskovská szláv lelőhelyként értelmezett. A Baranya megyei sellyei temetőben talált törött emlék nem keltett különösebb figyelmet.