BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport

mot banner angol

Arad–Csálya

A tanulmány letölthető. pdf
(ma Arad, RO)

Arad Csalya 07A G.A.S.-Csálya munkásai 1964 nyarán egy Aradtól 8 km-re nyugatra fekvő homokbánya területén homokkitermelés alkalmával több fémtárggyal együtt egy csontvázat is találtak, melynek felsőtestét a földmunkák során megsemmisítették. A Csálya-G.A.S. vezetőségének bejelentése nyomán az Aradi Múzeum leletmentő ásatást kezdeményezett. A régészek az ásatás során egy szelvényt nyitottak, ahol in situ feltárták a csontváz alsótestét, illetve a vele eltemetett lócsontokat. A homokbányából ugyanakkor előkerült még egy „karoling” kard töredéke, tegezkarikákkal és egy szalagkarperec töredékével. Ezek a leletek újabb temetkezést/temetkezéseket valószínűsítenek.
A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a homokbányában egy kisebb méretű temető egyetlen megmentett temetkezéséről, illetve még egy vagy két feldúlt temetkezéséről lehet szó. Sajnos az ásató, Egon Dörner sem a lelőhely pontos topográfiai helyzetét, sem a homokbányából előkerült temetkezés helyét nem rögzítette térképen, tehát csak abban bízhatunk, hogy vizsgálatai pontosak voltak. Az alföldi lelőhelyek egy részéből kiindulva nem tartjuk kizártnak, hogy valóban csak egy kisméretű temetőt dúltak fel Egon Dörner mentőásatása előtt.
A lelőhelyről előkerült temetkezés csontvázáról – amelynek csak az alsó végtagjait tárták fel – nem készült antropológiai elemzés, a szórványként előkerült kardról és a tegezkarikákról pedig csak sejteni lehet, hogy egy újabb férfitemetkezéshez vagy temetkezésekhez tartozhattak. A félig feltárt csontváz felső része, tájolása NyÉNy–KDK. Az elhunytat háton fekve, nyújtott helyzetben helyezhették a sírgödörbe; erre utal a csontváz lábszárainak helyzete is.

Bővebben...

Balatonújlak–Erdő-dűlő

BalatonjlakErd-dl 12003 nyarán az M7 autópálya Somogy megyei szakaszának építése során Balatonújlak–Erdő-dűlőn megelőző Siklósui Zsuzsanna vezetésével folyt feltárás, ahol egy jellegét és leletanyagát tekintve regionális szempontból kiemelkedő 10. századi leletegyüttes került elő. A lelőhely a Marcali-hát északi-északkeleti szélén, egy Balatonra néző, nagyjából észak-déli irányú dombtetőn fekszik. A dombtetőt vékony, 20-30 cm vastag vörös erdőtalaj borította, ennek ellenére a temetőt szerencsésen megkímélte az újkori földművelés és az erózió. A lelőhelyen a honfoglalás kori temetőn kívül csupán szórványos őskori, valószínűleg a Somogyvár–Vinkovci-kultúrába tartozó kerámiatöredék volt, melyek azonban nem köthetők régészeti objektumokhoz vagy településhez.

Bővebben...

Bihar-Somlyóhegy

A tanulmány letölthető. pdf
(ma Biharea-Șumuleu, RO)
Bihar Somlyohegy baltasszekerceA 19. századtól kezdve napjainkig kutatott Bihar földvárától délkeleti irányban, légvonalban kb. 3 km-re, Bihar községtől keletre terül el a Somlyóhegy nevű domb, amelyen a 20. század elejéig szőlőt termesztettek. A földvártól a Kösmő patak által képezett völgy választja el a dombot. 1902 novemberében Karácsonyi János egy 8 síros temetőrészt tárt fel a hegy tetején, azt követően, hogy dr. Péchy Károly orvos szőlőjében egy munkás − a leírások alapján 60-70 cm mélységben − lovassírt bolygatott meg. Az előkerült leleteket a Bihar megyei nagyváradi múzeumba szállították. E felfedezés eredményeképpen, 1902 novemberének végén, ugyanott további hét sírt tártak fel, amely sírcsoport azonban csak a temető egy része lehetett. Karácsonyi egyetlen sírsort tárt fel a hegytetőn, amely ÉK−DNy irányban húzódott. Fontos adat azonban az is, hogy 1898-ban a szomszédos szőlőkben is előkerültek sírok – ez egyértelműen jelzi, hogy egy jóval nagyobb temetővel vagy pedig a közelben még egy kisebb temetővel lehet dolgunk. Sajnos a mai napig nem történt meg sem a lelőhely pontos beazonosítása, sem pedig a temető kiterjedésének meghatározása, illetve feltárása.
Karácsonyi János a kezdetleges feltárási mód miatt csak annyit jegyzett fel, hogy mindegyik temetkezésben lovas temetkezésre utaló lócsontok kerültek elő a lábak környékéről, ami alátámaszthatja, hogy a sírok feltételezhetően az úgynevezett lábhoz tett lóbőrös temetkezések csoportjába sorolhatóak.
Bővebben...

Csengele-Tanya 23 (Gyarmati-tanya)

Csengele Tanya 23 Gyarmati tanya ellapHonfoglalás kori (10. század) női hajfonatkorong Csengele határából

2012 nyarán újabb kiemelkedő régészeti lelettel gazdagodott a szegedi Móra Ferenc Múzeum, ám ezúttal nem az ásó, hanem az internet segítségével…

A honfoglaló magyarság Csongrád megyei emlékanyaga egy Kárpát-medence viszonylatban is egyedülálló, magas művészi kivitelű női hajfonatkoronggal gyarapodott. A tárgy még az 1950-es években került elő Csengele határában földmunkák során, majd ― mivel a találók nem ismerték fel műtárgy mivoltát ― évtizedeken át egy fiókban lapult. 2012-ben egy tanya lebontása során került elő újra, ahol az örökösök a hagyaték nagy részét elajándékozták, illetve eladták ― igénybe véve a napjainkban kétségtelenül legnépszerűbb módot: az internetes akciós oldalakat is.

Bővebben...

Gálospetri–Malomoldal

A tanulmány letölthető.pdf

(ma Galoșpetreu, RO)

03 Galospetri hajfonatkorong 0011942-ben a falu északi oldalán fekvő, Malomoldalnak nevezett homokdombon szőlőművelés során egy kisebb honfoglalás kori temetőt/temetőrészt dúltak föl. A lelőhely a falu központjától északra kb. 1 km-re található, a környezetéből markánsan, 4-5 méter magasan kiemelkedő homokháton. A földmunkások elbeszélése alapján négy sírt bolygattak meg, azonban csak egyetlen sír mellékleteit sikerült megmenteniük, ez került be végül a nagyváradi múzeumba.

A munkálatok biztosan nagyobb felületet érinthettek, következésképpen nem kizárt, hogy az egész temetőt megsemmisítették. Mindez szinte lehetetlenné teszi a lelőhely teljes értékű elemzését.

A tárgyak között jelentős helyet foglal el az a két áttört hajfonatkorong, amelyek ugyan nem párok – hiszen mind a méretük, mind díszítésmódjuk jelentős mértékben különbözik –, mégis kiemelkednek a leletegyüttesből.

Az elsőn egy mitikus állatalak (ló?) látható egy életfa előtt, a másodikon pedig egy rendkívül sematikus állatalak mintája figyelhető meg. 

A körte alakú félüreges gombokat a temetkezésből származó négy példány formai hasonlósága alapján úgy véljük, hogy párban használhatták.

Bővebben...

További cikkeink...

  1. Harta–Freifelt
  2. Hodony–Pocioroane
  3. Kolozsvár–Zápolya utca
  4. Maroskarna „B” temető
  5. Nagyősz–Kleine hügel
  6. Nagyteremia (Máriafölde)-Stock Kristóf földje
  7. Püspökladány-Eperjesvölgy
  8. Sikló-Gropoaie
  9. Szentes Derekegyházi-oldal D-3. tábla 5. sír
1. oldal / 4
  • Első
  • Előző
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • Következő
  • Utolsó

Régészet

  • Lelőhelyek
    • Kárpát-medence
    • Kelet-Európa
  • Tárgytípusok
  • ADAM-ÁRPÁD
  • English (UK)
  • Русский

Menü

  • Rólunk
  • Aktuális
  • Munkatársak
  • Kiadványok
  • E-könyvtár
  • Adatbázisok
  • Kutatási programok
  • Rendezvényeink
  • Kutatói életrajzok
  • Filmek
  • Térképek
  • Elnyert pályázatok
  • Előadások
  • Kiállítások
  • Tudományos riportok
  1. Ön itt van:  
  2. Főlap
  3. Adatbázisok
  4. Lelőhelyek
  5. Kárpát-medence

Copyright © 2013–2023. All Rights Reserved.

Bootstrap is a front-end framework of Twitter, Inc. Code licensed under Apache License v2.0. Font Awesome font licensed under SIL OFL 1.1.