SUDÁR Balázs: Bevezető
BÍRÓ Ádám–BENCSIK Péter: Régészeti leletanyagból hagyományélesztés? Megjegyzések egy honfoglalás kori magyar íj tudományos rekonstrukciója kapcsán
A mai magyar társadalom egy jól meghatározható és egyre szélesedő szegmense fokozott érdeklődéssel fordul a honfoglaló magyarság fegyverei, köztük elsősorban a magyar íj felé. A régészeti kutatás és az érdeklődők közti párbeszéd és a hathatós ismeretterjesztés hiánya miatt azonban a ma kereskedelmi forgalomban kapható és honfoglaló magyarnak minősített íjak egyike sem tekinthető „autentikus” replikának. Ugyanez igaz a korábbi tudományos célú, de a régészeti leletanyagot csak korlátozottan figyelembe vevő rekonstrukciókra is. Az előadás célja ezért egyrészt a régészeti leletanyagból megismerhető, az egykori magyar íjra vonatkozó ismereteknek a bemutatása, másrészt pedig azoknak a tudományos íjrekonstrukcióknak a prezentálása, amelyeket a régészeti adatok teljes körű elemzése és értékelése alapján épített Bencsik Péter íjkészítő az MTA BTK Régészeti Intézetével való közreműködés keretében. Ily módon ugyanis lehetőség nyílhat arra, hogy az (újabb) régészeti kutatások eredményei mihamarabb eljussanak a hazai íjkészítők és használók köréhez.
IGAZ Levente: Hagyományőrzés, kísérleti régészet: elmélet és gyakorlat Európában és Magyarországon
Régi, ám Magyarországon manapság igencsak aktuális kérdés, hogy a történettudomány, a régészet tudós képviselői mellett más tudományok és mesterségek művelői, valamint a laikus, érdeklődők milyen módon vonhatók be a történeti múlt megjelenítésébe. Az előadás kiindulópontja a nehezen megkérdőjelezhető társadalmi hasznosság és így az együttműködés megvalósulásának nem halogatható szükségessége. Az előadás a módszertani alapvetés, néhány külföldi megoldás, illetve hazai eseti példa segítségével keresi a választ, szándékosan nyitott kapukat döngetve.
MAGYAR Attila: Történelmi életmód-rekonstrukció: útkeresések, eredmények, tapasztalatok
Az angolszász nyelvterületen reenactment-nek nevezett tevékenység Magyarországon a 80-as évek elején hagyományőrzés néven terjedtet el, és az információ-hiány miatt némiképp más úton fejlődött, mint nyugaton. Fejlődésében a tudományos eredmények mellett másféle, „alternatív tudománynak” nevezett elképzelések is szerepet kaptak. Az elsősorban attitűdként megragadható hagyományőrzés sokféle szintet, minőséget és gondolatiságot képvisel. Az egyik lehetséges út a tudományos eredményekre támaszkodó történelmi életmód-rekonstrukció, amely minőségi kivitelezés mellett egyrészt a tudományos ismeretterjesztés eszköze lehet, másrészt gyakorlati tapasztalataival a tudományos munkát is segítheti.
SUDÁR Balázs: Elnöki zárszó
