2019. július 1-én este keltek útra a 7. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció magyar résztvevői Ferihegyről, hogy Kazany, Szamara és Ufa, valamint Moszkva érintésével újabb tudományos kutatásokat végezzenek a korai magyar történelem felderítésében. Az idei évben elsősorban Tatárföld és Baskíria került kutatásunk fókuszába, az a terület, ahol az utóbbi évek paleogenetikai vizsgálatai során valamennyi hazai és nemzetközi kutatócsoport szoros kapcsolatot mutatott ki a 10. századi és a mai magyar népességgel. Első állomásunk Tatárföld, ahol az 1970-es években feltárt kora középkori leletanyag forradalmi változást hozott a magyar őstörténet kutatásában. A Kazanyi Föderatív Egyetemmel és a Tatár Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével kötött kutatási megállapodás kapcsán a tankejevkai temetőt választottuk ki az első közös terepmunkára. A nagy kutatási múltra visszatekintő, több mint másfél ezer síros temető első monografikus, bár csak válogatott anyagot tartalmazó francia nyelvű közlése Budapesten jelent meg 1977-ben. Mivel a magasparton fekvő temető folyamatosan pusztul, így kézenfekvő volt, hogy itt kezdjük, illetve folytassuk az 1988-ban abbamaradt feltáró munkát. A tatár kollégákkal a közös kiadású, kétnyelvű, színes katalógus formájában készülő, teljes és modern közlésre törekvő temetőmonográfia kéziratának állapotáról is egyeztettünk.Köszönetet mondunk Ajrat Szitgyikov és Leonyid Vjazov régészeknek, valamint Stifter Ádám magyar főkonzulnak a közös munkáért!
Az expedícó idén is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport együttműködésének, valamint külső támogatóinknak köszönhetően valósulhat meg. Ezúton mondunk köszönetet az Árpád-ház Programnak, a Salisbury Kft-nek, és az Ásatárs Kft-nek, valamint a Várkapitányság Nonprofit Zrt-nek a szakmai támogatásért.
