2017. március 2-án az ELTE Szekfű Gyula könyvtárában az ELTE BTK HÖK Történeti Intézeti Képviseletének szervezésében Magyar Őstörténeti Tudományos Kerekasztalt rendeztek. A szépszámú hallgatóság előtt Lados Tamás doktorandusz köszöntötte a meghívott előadókat, akik a magyarság eredetkutatásának különböző tudományterületeit képviselték. A nyelvészetet Dr. Klima László, az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője képviselte, aki az írott és a régészeti forrásokat is kiválóan ismeri. A történeti kérdésekről Dr. Thoroczkay Gábor, az ELTE Középkori- és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének docense beszélt. A korai magyar történelem régészeti problémáiról Dr. Türk Attila, a PPKE BTK Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője, egyúttal az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tudományos főmunkatársa fejtette ki véleményét. Az elmúlt években örvendetes fejlődés ment végbe a bioarcheológia területén, amely rendkívül fontos a magyarság eredtének tudományos kutatása szempontjából. Erről Dr. Mende Balázs Gusztáv paleoantropológust, az MTA BTK Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratóriumának vezetőjét kérdezhették a hallgatók.A beszélgetés első részében a magyar őstörténet kutatásának fontosságáról, modern módszertani alapjairól és kereteiről esett szó. Olyan kérdéseket feszegettek a felkért szakértők, hogy mit értünk a magyarság őstörténetén vagy a nép fogalmán, milyen forrásokkal rendelkezünk, hogyan alakult ki a honfoglaló magyarság. A kerekasztal-beszélgetés talán legfontosabb része az új kutatási eredmények összefoglalása, illetve az adatok történeti interpretációja volt. Végül a kutatás jövőjéről, irányiról és az elvégzendő feladatokról esett szó. A tudományos ülésről itt olvasható részletes beszámoló.
