„The avar conquest and what followed”. The cultural sociological phenomenon of the „avarisation” and the peripheral Transylvanian basin (6th‒7th centuries). Methodological observations

Gáll Erwin / Erwin Gáll

Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. 29th Conference of scholars on the Migration Period. November 15–16, 2019, Budapest

MŐK Kiadványok 4.1 (2022) 325–368

DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2021.4.1_18

Az avar politikai ethnosz, egy nem római gyökerekkel rendelkező politikai­katonai hatalom Kárpát­medencei megjelenése, a régió politikai intézményrendszerének fejlődését néhány száz évre más irányba fordította. Az 568­utáni időszak, az aktív (déli), a Kelet­Római Birodalom irányában indított aktív külpolitika mellett, az avar hatalmi struktúra Kárpát­medencei hálózatának kiépítéséről szólt. E hatalmi hálózatok gyors létrehozása alapján érthetőek meg a kaganátus politikai és katonai sikerei, amelyben különféle entitások, népességek vettek részt. Jól kitapinthatóan azonban fogalomzavar létezett/létezik az akkulturáció és asszimiláció terminológiájának használata esetében, de nem teljes mértékben van tisztázva a strukturális integráció fogalma sem. Az avar elit hatalmi hálózatrendszere az akkulturációs és integrációs folyamatok generátora volt. A szimbolikus társadalmi értékkonfliktus síkban a „mi” képet hódító entitás a katona ­ politikai hálózatai révén terjesztette ki szakaszosítottan, azonban mindez a társadalmi mezőben a „vertikális” csoportidentitáshoz köthetően magyarázható. Maga a folyamat azonban mikrorégióról mikrorégióra más­más képet mutathat, a kulturális elhatárolódás vagy pedig kulturális közeledés vagy közelítés, akkulturáció, illetve identitásbeli asszimiláció lehetősége esetről esetre változhatott, a földrajzi közelségek, illetve távolságok megszabhatták e szociológiai jelenségek jellegét, társadalmi méretét, dinamizmusát, mélységét, kezdődően a felszínes divatelemek átvételétől az identitások megváltozásáig. Tehát: az „avarizáció” tér­ és helyzetfüggő volt. E komplex szociálpszichológiai jelenségnek a kaganátus hatalmi elitje (ebben az esetben temetkezési kultúra) a generátora, az elterjesztői­átvevői generátorkommunikátorai pedig az avar hatalmi hálózati rendszer centrális és perifériális működtetői voltak. E kutatási stádium szintjén az mondható el, hogy a különféle elméleti konstrukcióink (közöttünk a mienk is) akkor lehetnek megalapozottabbak, ha a fel­tárt leletanyag régészeti közlésével párhuzamosan sor kerül komplexebb vizsgálatára. Alaposabb, hitelesebb észrevételekkel, nagyobb dimenziójú szintéziseket e feladatok elvégzése után írhatunk.  

Kulcsszavak: avarok, sztyeppebirodalom, akkulturáció, asszimiláció, strukturális integráció, Erdélyi­medence, 6‒7. század

The appearance of the Avars, a political-military power (political ethnos) with non-Roman roots and the military conquest of the Carpathian Basin turned the evolution of the system of political institutions in this region into a different direction for a few centuries. The Avar conquest of Transylvania was the result of the conquest of the central territories of the Basin. The direction of the Avar conquest and migration can only be defined relatively, due to the lack of data. However, reconstructing the complicated sociological and socio-psychological phenomena generated by the political-military elite after the conquest is an even more difficult task. It especially holds for the Transylvanian Basin. When occupying the regions of the Carpathian Basin, the Avars occupied the older centres, the former Roman settlements and the strategic point at the crossroads of the old road network. In this aspect, the old Roman roads built in the Transylvanian Basin clearly affected the military occupation. As can be seen on our maps, these sites are not only concentrated on the middle reaches of the River Mureș, but the finds, the rituals and rites documented in this region are testimonies to a heterogeneity (Avar type horse burials, partial horse burials with one-edged swords, graves with swords furnishings without horse, Germanic or other non-Avar women etc.), which allows assuming some organised communities (with political-military-economic purposes). The various populations of the Carpathian Basin were quickly integrated (partly through structural assimilation) and organised into a political structure by the Avar elite conquering the central region of the basin. Analysing the complicated political, group sociological and social-psychological phenomena (acculturation, assimilation, structural integration) (based upon the cemeteries that have been excavated) only by archaeological means is very relative and can lead to doubtful conclusions. The various theoretical constructions (ours is among them) can only be better founded (and not just hypothetical) if the archaeological publication of the excavated finds is accompanied by their anthropological, archaeozoological, DNA, strontium isotope, etc. analyses. Syntheses of greater dimensions on acculturation, integration and assimilation with more exact and credible observations can only be written after these tasks are done!

Keywords: Avars, steppe empire, acculturation, assimilation, structural integration, Transylvanian basin, 6–7th centuries