The networks in action: the problem of the spreading of the sabretaches in the 10th century
Gáll Erwin / Erwin Gáll
Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. / 29th Conference of scholars on the Migration Period. November 15–16, 2019, Budapest
MŐK Kiadványok 4.2. (2023)
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.4.2_27
A honfoglalás kor anyagi kultúrájának talán a legfontosabb ikonikus eleme a tarsolyt fedő és díszítő, sok esetben aranyozott hátterű ezüstből készített lemez. Nem meglepően erről a tárgyról számos elemzés készült, elsősorban magyarországi régészek részéről. Makrogeográfiai szempontból, a kora középkorra keltezhető tarsolylemezek legnagyobb mennyisége a Kárpát-medencéből ismert, de „Kelet-Európából” is egyre több példány kerül elő. A kronológiai elemzésünk alapján egyetlen Kárpát-medencei tarsolylemez földbekerülését sem tudjuk a 920–930-as évek elé keltezni, illetve egyetlen példányt sem a 10. század utolsó évtizedei után. E probléma kapcsán a következő kérdés fogalmazható meg: e divattermékek használatban lehettek a 9. század végi magyar honfoglalás ideje alatt vagy csak később terjedtek el? Jóval bonyolultabb a jelenleg Oroszország területéről előkerült példányok keltezése, azonban például a ruszenyihai darab korai keltezése egyértelműen arra utalhat, hogy e tárgyak Kárpát-medencéből való származtatása (Ny → K irányban) – mint import – nem bizonyítható és éppen e lelet fényében ezek keleti divata korábbi időszakra tehető a Kárpát-medencei példányokénál. Skandináviától a Kárpát-medencéig és keletre az Urálig azonosított tarsolylemezek makroregionális elterjedése kapcsán szükséges feltennünk néhány kérdést ezek okairól és jellegéről. Milyen tényezők határozhatták meg e kisméretű tárgytípus elit divatreprezentációvá válását ezen az óriási területen? Ha a temetkezésekből, illetve temetőkből előkerült leletanyagot vizsgáljuk, Skandináviától a Kárpát-medencéig és innen a Volga és a Káma vidékéig, e makrorégiók közötti kulturális-gazdasági kapcsolat egy sokal fontosabb másik elemét, nevezetesen a 10. század első felében kibocsátott arab dirhemekét is dokumentálhatjuk, óriási mennyiségben. A Kárpát-medencében a dirhemek megjelenésének jelenségét a 10. századhoz köthetjük és egyértelműen a magyar honfogláshoz. Tehát, ezen adatok a távolsági, szupraregionális kereskedelem jelenlétével magyarázhatóak. A kereskedelmi hálózatok létezését a 8. század és a 10. század első két negyedében kibocsátott óriási mennyiségű dirhem bizonyítja, amelyeket a Kaukázustól Skandináviáig követhetünk a kincsleletekben és sírokban egyaránt. E jelenséget csakis az arab gazdasági- és politikai hálózatok e területeken való megjelenésével, illetve a kazár, besenyő, viking, magyar hatalmi struktúrákkal való kapcsolataikkal magyarázhatjuk. Azok a régiók, ahol tarsolylemezeket ismerünk, a nagy eurázsiai kereskedelmi utak csomópontjaiban helyezkedtek el, ami ismételten megmagyarázza e tárgyak „nemzetközi” jellegét.
Kulcsszavak: tarsolylemez, 10. század, magyar honfoglalás, hálózatok, nomádok
The subject of this article is the analysis of the characteristics, chronology, and distribution of sabretache plates, which were regarded as genuine Hungarian products from the beginning of the 10th century for about 150 years. Being one of the most iconic artefacts of the „funerary horizon” of the Hungarian Conquest Period (10th century AD) in the Carpathian Basin, sabretaches and in particularly their decoration has been in constant attention of – especially Hungarian - archaeologists. Sabretache plates share similar characteristics within the vast areas of the Eastern Europe and the Carpathian Basin. Even so, rectangular openwork in the central part of the sabretache plate have been identified only in the Eastern Europe steppe region, with one single exception in the Carpathian Basin. The analysed items cannot be dated earlier than 920-930 in these areas, respectively the latest item not later than the last decades of the 10th century. The chronology of the Eastern European sabretache finds is highly problematic. Even so we can assert that at least a part of this group is contemporaneous or even later than the finds from the Carpathian Basin. Conversely, the early dating of the find from Rusenikha clearly indicates that their interpretation as imports from the Carpathian Basin (i.e. in a W → E direction) is not tenable.
