A déli Rusz 9–10. századi régészeti kutatásának újabb eredményei

Наталя В. Хатайко / Natalija V. Kamajko

Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom, 2014. november 4–6. Conference of young scholars on the Migration Period. November 4–6, 2014, Esztergom

MŐT Kiadványok 3.2 (2017) 369–378

DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2017.3.2_16

A szovjet időszak kutatásában a Rusz 9‒10. századi régészete igen szorosan összefonódott a Rusz állam eredetéről vallott véleményekkel. A két fő elmélet közül a normann-teória a Rurik dinasztia skandináv eredetét, az „antinormann” pedig a Rusz állam szláv eredetét hangsúlyozta. A II. világháború után az utóbbi került állami szintre, így a régészek a leletekkel kapcsolatban igyekeztek kerülni a skandináv eredet megjelölést, helyette a semleges „druzsina kultúra”, vagy a „nemzetközi divatstílus” megnevezéseket használták. A Rusz állam kialakulását sokan ugyanis immár nem a szláv törzsek formálódásával szoros összefüggésben, hanem azzal párhuzamosan képzelik el, persze azzal kölcsönhatásban. A legfontosabb régészeti lelőhelyek (Kijev, Csernyigov, Iszkoreszteny, Perejaszlav stb.) ásatásai és kutatásuk új lendületet vett. A cikkben részletes bemutatásra kerülnek Vipolzov, Perejaszlav, Ovrucsk, Korosztyen lelőhelyek is. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a Dnyeper középső folyása mentén megfigyelt 9. század végi ‒ 10. század eleji Rusz emlékek szétfeszíteni látszanak a korábbi Kijev-centrikus történeti fejlődési modellünket. A Dnyeper jobb parti területein masszív megtelepedésre a drevljánok elleni végső, megsemmisítő 945‒946. évi háború után kerülhetett sor, mely a Kijevi Rusz kiteljesedésé-hez vezetett.

Kulcsszavak: Rusz állam, szláv törzsek, Dnyeper, Kijev, Csernyigov, Iszkoreszteny, Sesztovci, Perejaszlav, Ovrucsk, Korosztyen