Biological reconstruction of the Avar-age population at Alsónyék and Dunaföldvár

Szeniczey Tamás – Bernert Zsolt – Bakó Katalin – Kovacsóczy Bernadett –Marcsik Antónia – Ódor János Gábor – Hajdu Tamás

Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom, 2014. november 4–6. Conference of young scholars on the Migration Period. November 4–6, 2014, Esztergom

MŐT Kiadványok 3.2 (2017) 103–123

DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2017.3.2_03

Az Alsónyéken és Dunaföldváron feltárt régészeti lelőhelyekről összesen 234 avar kori sírból kerültek elő emberi maradványok. A szériákban a történeti népességek körében általában gyakori, életmódra is utaló elváltozások közül több is előfordult. Három esetben a morfológiai elemzés alapján csonttuberkulózisos fertőzést feltételeztünk. Az alsónyéki anyagban a koponyák rossz megtartása miatt taxonómiai elemzést nem lehetett végezni. A dunaföldvári avar kori népességben kimutatott, az europidmongolid földrajzi változathoz sorolt egyéneknek köszönhetően a vizsgált népesség, taxonómiai összetételét tekintve, a térség más hasonló korú populációitól jelentősen eltér.

Kulcsszavak: Tolna megye, avar kor, történeti embertan, paleopatológia, tuberkulózis

Due to the M6 motorway project, two sites were excavated between 2008 and 2009 near Alsónyék and Dunaföldvár. The salvage excavation was carried out by the archaeologists of the Wosinsky Mór County Museum. Based on the archeological finds, the cemetery of Alsónyék has been dated to the 7th–9th century, and that of Dunaföldvár to the 7th–8th century. Classical anthropological and paleopathological examinations were carried out on the osteoarcheological finds from both sites (Alsónyék: 173, Dunaföld-vár: 61). In case of Alsónyék, demograpichal analysis was also possible due to the sufficient number of individuals.

Before, skeletal TB had been evidenced in only one case in this region, whereas in our samples there are three more possible cases (two from Dunaföldvár and one from Alsónyék) where TB could be iden-tified on the basis of morphological alterations. Considering that skeletal lesions tend to occur only in 3–5% of TB cases, tuberculosis might have been a relatively common disease in these populations. However, it was not possible to exclude other infections as factors related to the described lesions.