Antropológiai adatok a Biatorbágy-Hosszúrétek lelőhelyen feltárt avar temetőből
Kitti Köhler – Zsolt Bernert
Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom, 2014. november 4–6. Conference of young scholars on the Migration Period. November 4–6, 2014, Esztergom
MŐT Kiadványok 3.2 (2017) 125–150
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2017.3.2_04
This paper summarizes the results of the physical anthropological examination of the middle and late Avar-period cemetery, excavated in 2003 at the site of Biatorbágy-Hosszúrétek. Distributions of gender and age at death are described along with the morphometric analysis, stature estimation, taxonomical description and the observations of the anatomical variations, pathologies, and the dental status. The most important results indicate the presence of the pure Mongoloid type individuals in such a high ratio that the population origin definitely can be traced back to Central Asia.
Keywords: Avar period, physical anthropology, taxonomy, paleopathology
Jelen tanulmányban a Biatorbágy-Hosszúrétek lelőhelyen feltárt, 64 síros közép és késő avar temető antropológiai vizsgálatának eredményeit mutatjuk be. Az embertani anyag a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában található.
A csontanyag alapvetően közepes megtartású, viszonylag sok a hiányos váz. A kevés egyénszám miatt a részletes paleodemográfiai elemzés nem volt elvégezhető. Annyi azonban megállapítható, hogy a gyermekek előfordulási aránya közelít az előzetesen várt értékekhez. Felnőttek esetében az adultus korban elhaltak aránya a legmagasabb, melyet az életkor előrehaladtával fokozatos csökkenés követ. A nemek szerinti megoszlás minimális nőtöbbletet mutat.
A férfiak és a nők vázcsontjai között jelentős nemi különbséget találtunk. A nők csontváza többnyire nagyon gracilis, míg a férfiak – az izomtapadási reliefek fejlettsége alapján – kifejezetten izmosak lehettek. Néhány esetben megfigyelhető volt a medence úgynevezett lovagló izmainak erőteljes fejlettsége.
A morfometriai elemzés, valamint a becsült termetértékek alapján az ide temetkező népesség heterogén összetételű volt. A tiszta mongoloid jellegek ugyanakkor olyan domináns arányban fordultak elő (pl. 18., 20., 33., 54. sír – szajáni típus; 1., 32. sír – belső-ázsiai típus; 59. sír – szinid típus), hogy nem egyszerűen europo-mongoloid népességről, hanem egyértelműen belső-ázsiai eredetű mongoloid populációról beszélhetünk. A továbbiakban azt is feltételezhetjük, hogy erről a területről e közösség úgy érkezhetett Biatorbágyra, hogy közben alig keveredtek bele europid elemek (12., 13/II. sír). A különböző mongoloid típusok sorozattöredéken belüli előfordulása arra utalhat, hogy Belső-Ázsiában is több szálra vezethető vissza e népesség múltja.
A paleopatológiai vizsgálat eredményei szerint a sérülések teljes hiánya a népesség békés életmódjára utal. A gerincoszlopon megfigyelhető degeneratív ízületi megbetegedések, valamint a sarokcsonton viszonylag gyakran jelentkező enthesopathiás elváltozások fokozott fizikai munkát, aktív és mobil életmódot feltételeznek. A nomád népekre jellemző napi rendszerességű állati fehérjefogyasztás okán a fogazat szinte ép, fogszú- és tályogmentes volt.
