Türk Attila: A Krím félsziget régészete a késő antikvitástól az érett középkorig (Kr. u. 6–11. század) (The archaeology of the Crimean Peninsula from Late Antiquity to the Middle Ages [6–11th centuries AD])
Türk A.: A Krím félsziget régészete a késő antikvitástól az érett középkorig (Kr. u. 6–11. század) (The archaeology of the Crimean Peninsula from Late Antiquity to the Middle Ages [6–11th centuries AD])
Szerk.: Jancsik B.
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 29. Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 7. Budapest 2023
ISBN 978-615-6388-49-0
HU-ISSN 2064-8162
HU-ISSN 2786-1538
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.7
A Bizánci Birodalom anyagi és szellemi kultúrája nagy hatással volt Eurázsia sztyeppi részének kultúrtörténetére. Ennek a folyamatnak, azaz a bizánci kultúra és a sztyepp kölcsönhatásának egyik, ha nem a legfontosabb helyszíne a Krím-félsziget volt. Ez nem volt előzmények nélküli, hiszen már az ókorban a Fekete-tenger mellékének görög gyarmatvárosai közvetítették a görög, mediterránt árukat a sztyepp népei felé, és azok termékeit viszont. Ez a korai középkor folyamán is megfigyelhető. Mind a Kárpát-medencében előttünk élt kora középkori népek, mind a korai magyarság anyagi kultúrájában megtalálható a bizánci hatás, tehát széles kitekintésben kell vizsgálni a bizánci kultúra befolyását. A Kárpát-medence népvándorlás kori története és régészete, valamint a korai magyar történelem folyamata sem érthető és ismerhető meg igazán a bizánci hatások feltárása nélkül.
A könyv alapvetően a Krím-félsziget kora középkori történetének és régészeti kutatásának legfontosabb eredményeinek foglalja össze. Központi elem a városok közül kiemelkedő Kherszon bemutatása, de számos más, a hazai szakirodalomban eddig nem tárgyalt lelőhely bemutatását is nyújtja, egy teljesebb és átfogóbb történeti kép megrajzolásához. Ez utóbbi tekintetében a szomszédos Tamany-félsziget részletes áttekintése kiemelkedően fontos volt. A könyv második fele pedig a Fekete-tenger északi és északkeleti partvidékének régészeti hagyatékát foglalja össze kelet-európai kitekintésben, különös tekintettel a Kazár Kaganátusra és a szaltovói régészeti kultúrkörre.
Tartalomjegyzék
| ELŐSZÓ | 7 |
| BEVEZETÉS | 9 |
| A KRÍM-FÉLSZIGET | 11 |
| A Krím-félsziget földrajzának és történetének rövid összefoglalása | 11 |
| A Krím-félsziget rövid története a kezdetektől az Orosz Birodalom megszállásáig (18. század) | 12 |
| A Krím-félsziget története a 6. sz. második felétől a 10. század közepéig | 13 |
| A KRÍM-FÉLSZIGET FONTOSABB LELŐHELYEI A KÖZÉP-BIZÁNCI KORBAN | 17 |
| Kherszon | 17 |
| Bakla | 22 |
| Boszpor | 24 |
| Cselter-Koba | 25 |
| Csufut-Kale | 26 |
| Eszki-Kermen | 26 |
| Kacsi-Kalon | 29 |
| Kiz-Kermen | 30 |
| Mangup | 31 |
| Szjujreny | 33 |
| Szkalisztoje | 34 |
| Szudak | 34 |
| Szuuk-Szu | 34 |
| Tepe-Kermen | 34 |
| Tepszeny | 36 |
| Uzeny-Bas | 36 |
| A SZALTOVÓI KULTÚRKÖR KRÍMI VARIÁNSÁNAK KÉRDÉSE A BIZÁNCI PEREMKULTÚRÁK TÜKRÉBEN | 41 |
| A Krím-félsziget kora középkori régészeti hagyatékának kapcsolata a szaltovói régészeti kultúrkörrel | 41 |
| Etnikumtörténeti kérdések: korai bolgárok (Kr. u. 7–10. sz.) hagyatéka a Krímben? | 44 |
| A Kazár Kaganátus és a Fekete-tenger északi-északkeleti partvidékének kora középkori régészeti kapcsolatai | 47 |
| Abrau-Djurszo II. temető | 63 |
| Provinciális bizánci peremkultúra a Krímben a szaltovói kultúrkör időszakában | 67 |
| Bizánci hatás a kora szaltovói időszak övveretein Kelet-Európában | 69 |
| A 8‒10. századi Don menti várépítészet jellegzetességei | 71 |
| ÖSSZEFOGLALÁS | 75 |
|
KÉPTÁBLÁK |
77 |
| A KÉPEK FORRÁSAI | 179 |
