A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportja szervezésében kerül sor Klima László előadására, amelynek címe: Történeti források a Volga–Káma vidékéről a honfoglalás időszakában. A helyszín az MTA BTK Történettudományi Intézet Tanácsterme (1014 Bp., Úri u. 53., II. emelet, 224. terem). Időpont: 2013. szeptember 27. (péntek) 11.30. A rendezvény meghívója itt, az előadás rövid összefoglalója pedig itt tekinthető meg.

2013. szeptember 6–7-én került sor az EXARC (Archaeological Open Air Museums and Experimental Archaeology) szokásos őszi konferenciájára a budaörsi Csiki Pihenőkertben. A hollandiai székhelyű, 2003-ban alapított szervezet célja a szabadtéri régészeti parkok tevékenységének elősegítése, az egykori kézműves technológiák újraélesztése és a kísérleti régészeti munkák támogatása. A hajdanvolt korok történetének felelevenítése, újrajátszása kiváló pedagógiai eszközt jelent – és nem mellesleg gyakorlati tapasztalataival a kutatók munkáját is segíti. Az EXARC elsősorban európai országok szabadtéri múzeumait tömöríti, 30 országból 200-nál is több tagja van, hazánkat pillanatnyilag a szigethalmi EMESE várispánság képviseli.

Beszámoló a 2013 augusztusában az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja és PPKE BTK Régészeti Tanszéke által szervezett oroszországi magyar őstörténeti expedícióról

Előzmények

Az elmúlt években a magyar őstörténettel foglalkozó régészekben felmerült az igény, hogy az Urál délkeleti régiójában, a Cseljabinszk megyében található Uelgi lelőhely feltárásába a hazai kutatás is bekapcsolódjon. A lelőhelyre már korábban felfigyelt a hazai kutatás, mivel a honfoglalás kori régészeti hagyaték eddigi legközelebbi és legnagyobb mennyiségű keleti párhuzama került itt elő. Az ásatásokat vezető orosz régész, Szergej G. Botalov több előadásban (többek közt az MTA BTK Régészeti Intézetében tartott beszámolójában) ismertette a 2010 óta folyamatosan kutatott temető fontosabb leleteit. A lelőhelyen talált kora középkori temetkezések jellege (részleges lovas temetkezések, nyújtott vázas sírok) és a sírok mellékletei (rozettás lószerszámveretek, veretes övek, nemesfémmel díszített szablyaszerelékek) párhuzamba állíthatóak a 10. századi Kárpát-medencei emlékanyaggal. A hasonlóságok alapján Türk Attila az MTA Székházában 2013 áprilisában rendezett konferencián előadásában már felvetette, hogy nélkülözhetetlen volna a magyar honfoglaláskor-kutatás számára, hogy jobban megismerje a lelőhely és a szűkebb mikrorégió tárgyi emlékanyagát. Ezen előzmények nyomán került sor az expedícióra orosz-magyar együttműködés keretében, 2013 augusztusában.

 A   B   C   D   E   F   G   H   I   J   K   L   M   N   O   P   Q   R   S   T   U   V   Z 

A Heti Válasz 2013. augusztus 1-jén megjelent számában Ablonczy Bálint tollából Fordulat a magyar eredetkutatásban címmel jelent meg írás a Magyar Őstörténeti Témacsoport (MŐT) tevékenységéről: ennek előzménye, hogy a Jobbik képviselője, Novák Előd kezdeményezte, hogy akár a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet költségvetése rovására kellene létrehozni egy olyan kutatóintézetet, amely az őstörténettel foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a MŐT létezését és eredményeit. A cikkről további információk itt olvashatóak, a Magyar Tudományos Akadémia központi honlapja pedig itt közöl összefoglalót.