A Kenézlő-Fazekaszug I-II. temetőben feltárt honfoglalás kori népesség táplálkozási szokásainak rekonstrukciója szén és nitrogén stabilizotóp-arányainak elemzésével
Gugora Ariana – Tosha L. Dupras – Fóthi Erzsébet – Demény Attila / Ariana Gugora – Dupras Tosha L. – Erzsébet Fóthi – Attila Demény
Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. / 29th Conference of scholars on the Migration Period. November 15–16, 2019, Budapest
MŐK Kiadványok 4.2. (2023)
DOI 10.55722/Arpad.Kiad.2023.4.2_08
A honfoglaló magyar népesség egyik legkorábbi és legjelentősebb lelőhelye a Tisza és a Bodrog által körülvett Tiszazug területén feltárt Kenézlő-Fazekaszug I-II. temető. A középkori európaiak étrendjét már eddig is kutatták stabilizotópos módszerrel, azonban honfoglalás kori népességben ezidáig nem volt ilyen kutatás. Fogzománc (n=18) és dentin (n=17) stabilis szén- és nitrogénizotóp-arányainak (δ13C és δ15N értékekben kifejezve) elemzését végeztük el a gyermekkori étrend meghatározására. A zománc apatit δ13C értékei átlagosan -9,5 ‰-nek, a dentin kollagén δ13C értékei pedig -16,0 ‰-nek bizonyultak. A dentin kollagén δ15N értékeinek átlaga 11,9 ‰. Ezen kívül stabilszén- és nitrogénizotóp-elemzéseket végeztünk csont apatiton (n=21) és kollagénen (n=22) a felnőttkori étrend meghatározására. A csont apatit δ13C értékeinek átlaga -11,1 ‰, a csont kollagén δ13C és δ15N értékei átlagosan -17,0 ‰ és 11,5 ‰. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy elsősorban C3-as növényeket fogyasztottak a honfoglalók, a C4-es növényeket ritkábban. Ezek az adatok alátámasztják azokat a régészeti bizonyítékokat, amelyek szerint a korai középkori Európa étrendjében a C3-as növények nagyobb szerepet játszottak, mint a C4-es növények. A δ15N értékek azt mutatják, hogy a honfoglaló magyarok mérsékelt mennyiségű állati fehérjét fogyasztottak, kivéve a felnőtt férfiakat, akik előnyben részesítették azokat. Ez a tanulmány új ismereteket tár fel a magyar honfoglaló népesség étrendjéről.
Kulcsszavak: Közép-Európa, kollagén, apatit, honfoglalás kor, stabilizotópok, étrend
The first Hungarians settled the Carpathian Basin in the 9th and 10th centuries CE, during the Hungarian Conquest. The 10th century CE Kenézlő-Fazekaszug is one of several cemeteries from this period that exist across present-day Hungary. Although stable isotope studies have investigated the diet of medieval Europeans, this paper details the first dietary research performed on a Hungarian Conquest period population. Stable carbon and nitrogen isotope analyses were undertaken on dental enamel (n=18) and dentin (n=17) to determine childhood diet. Enamel apatite δ13C values average at -9.5‰ and dentin collagen δ13C values at -16.0‰. Dentin collagen δ15N values have a mean of 11.9‰. Additionally, stable carbon and nitrogen isotope analyses were performed on bone apatite (n=21) and collagen (n=22) to determine adulthood diet. Bone apatite δ13C values average at -11.1‰. Bone collagen δ13C and δ15N values have an average of -17.0‰ and 11.5‰, respectively. These results suggest that C3 plants were the primary plant type utilized by the population but also that C4 plants were consumed in varying quantities. This data supports the archaeological evidence that C3 plants dominated C4 plants in early medieval Europe. The δ15N values show that this population consumed moderate amounts of animal protein, as well as that adult males had preferential access to animal protein. This study reveals new information about diet during a formative time in Hungarian history.
