Magyar Őstörténeti Témacsoport

Megjelent az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának új, Magyar Őstörténet – Tudomány és hagyományőrzés című kiadványa. A tanulmánykötet a 2013 áprilisában megtartott őstörténeti konferencián elhangzott előadások írott – gyakran alaposan kibővített – változatát tartalmazza, és áttekintést ad arról, hogy 2013 tavaszán az egyes tudományterületek – régészet, történettudomány, embertan, nyelvészet, néprajz, művelődéstörténet – képviselői hogyan látták kutatási irányuk helyzetét, addigi eredményeit és jövőbeli terveit. Szót kapott a hagyományőrzés is, amelynek megfelelő együttműködés esetén nagy szerepe lehet a kutatási eredmények megjelenítésében, a szélesebb társadalmi csoportok felé való közvetítésében is.

Szerk.: Anders Alexandra–Balogh Csilla–Türk Attila

Opitz Archaeologica 6 – MTA BTK MŐT Kiadványok 2

Lőrinczy Gábor régész a magyarországi avar és honfoglalás kori régészet meghatározó alakja. 2012-ben, 60. születésnapján a magyar régészet kiváló kutatói, valamint külföldi szakemberek, összesen 53 szerző köszöntötte. Az ünnepi kötet végül 2014-ben jelenhetett meg a Martin Opitz Kiadó, az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának, valamint az PPKE BTK és az ELTE BTK Régészeti Tanszékeinek összefogásával és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Ez a széles körű együttműködés is jelzi, hogy a kötet szakmai színvonala nem mindennapi. A kiadvány döntően a Kárpát-medence szarmata-, népvándorlás-, honfoglalás- és Árpád-korának régészetével foglalkozik, új leletközléseket tartalmaz, és különböző kutatási problémákat tárgyal. A szerzők jelentős része a hazai népvándorlás és honfoglalás kori régészet új, fiatal, tehetséges generációját képviseli.

A magyarok bejövetele, a Kárpát-medence meghódítása mindig is foglalkoztatta a magyar közvéleményt, első ismert történeti munkánk, Anonymus Gestája is ennek históriáját meséli el. Elődeink megjelenítése szintén hosszú múltra tekint vissza: a vezérek szerepelnek a 14. századi Képes krónika miniatúráin, Thuróczy művének fametszetein és a 16–17. századi főúri képgalériák olajfestményein is. E művek persze elsősorban koruk ízlésvilága szerint jelenítették meg a honfoglalókat.  A múlt felé fordulás, a régiesnek tűnő viseletek ábrázolása a romantika idején kezdődött meg, de ez a múlt akkoriban még elsősorban a török időket jelentette. A reálisabb ábrázolásokra még várni kellett. Szükség volt ehhez a régészet fejlődésére, a keleti lovasnépek megismerésére vagy a magyar folklórkincs feldolgozására is. 

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont a kecskeméti Cifrapalota dísztermében (Kecskemét 600 Rákóczi út 1.) 2014. november 19-én 15.00 órai kezdettel könyvbemutatót (Településtörténeti kutatások. Solt-Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya. Szerk. Somogyvári Ágnes, Szentpéteri József [az MTA BTK tudományos titkára] és V. Székely György) tart. A meghívó itt, a kötet címnegyede itt, míg tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportja szervezésében kerül sor Olekszij V. Komar "Új tendenciák Délkelet-Európa 6 -9. századi nomád népeinek régészeti kutatásában" és Natalja V. Hamajko" A Déli Rusz 9-10. századi régészeti kutatásának újabb eredményei" című előadására. A helyszín az MTA BTK Történettudományi Intézet tanácsterme (Bp. 1014 Úri u. 53., II. emelet, 224. terem). Időpont: 2014. november 7. (péntek) 11. 00. A rendezvény meghívója itt, az előadások rövid kivonatai pedig itt és itt tekinthetők meg.