BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport

mot banner angol

F. Romhányi Beatrix előadása a Magyar Őstörténeti Témacsoportban

Részletek
2018. március 14.
20180320 MOT eloadasA Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportja szervezésében kerül sor F. Romhányi Beatrix előadására, amelynek címe:
 
Térképek és helynevek.
 
Helyszín az MTA BTK Történettudományi Intézet tanácsterme (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., B épület, 5. emelet).
 
Időpont: 2018. március 20. (kedd) 11. 00.
 
A rendezvény meghívója itt, az előadás rövid kivonata pedig itt tekinthető meg.
 
Mindenkit szeretettel várunk.
Bővebben...

Figyelem a Magyar Őstörténeti Témacsoport kettős könyvbemutatójának időpontja és helyszíne megváltozott!

Részletek
2018. március 02.
A kettős könyvbemutató időpontja fél órával későbbre, 14 óra 30 percre tolódott, míg a helyszíne a Tóth Kálmán utcai épület 5. emeleti tanácsterméből átkerült a 8. emeleti tanácsterembe. 
 
Az új időpont:
2018. március 6-án (kedden) 14 óra 30 perc
 
Az új helyszín:
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet tanácsterem
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., B épület, 8. emelet 33.
Bővebben...

Kettős könyvbemutató a Magyar Őstörténeti Témacsoport szervezésében

Részletek
2018. február 26.
20180306 konyvbemutato meghivoAz MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportja tisztelettel meghívja az alábbi könyvbemutatókra:
 
Hétköznapok a honfoglalás korában
(Magyar őstörténet 5.)
Szerk.: Petkes Zsolt–Sudár Balázs
A kötetet bemutatja:
dr. Kenéz Árpád, (archaeobotanikus,
Foedus Orientalis Kulturális Egyesület)
 
Bővebben...

Megjelent a Magyar Őstörténeti Témacsoport tanulmánykötete

Részletek
2018. február 21.
Dentumoger kDENTUMOGER I.  - Tanulmányok a korai magyar történelemről
 
A MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja e kötetével új tanulmánygyűjtemény-sorozatot bocsát útjára. A cél – mint annyi elődünké – a korai magyar történelem minél jobb megismerése. Az út nem csupán a szorosan vett magyar vonatkozású kérdések elemzésén keresztül vezet: olyan tanulmányoknak is helyet kívánunk adni, amelyek segítenek a magyarokra vonatkozó adatok megértésében, foglalkozzanak azok látszólag bármilyen távol eső témával is. Rendkívül fontos például a sztyeppe története, amely egyfelől a magyar vándorlások hátterét képezi, másfelől viszont számos megfontolandó párhuzamot kínálhat vizsgálódásainkhoz. A kora középkori Európa pedig azért fontos, mert segít megérteni azt a közeget, amelybe Árpád népe megérkezett. És miért Dentumoger a cím? Afféle állatorvosi ló, jelképezhetné akár a magyar őstörténet teljes problémakörét is: már magát a szót sem tudjuk megnyugtató módon értelmezni – sem nyelvileg, sem történetileg –, nem tudjuk térben és időben elhelyezni, mégis ott lebeg a tudatunkban. Fontos helyszíne lehetett az elődök történetének, itt vette feleségül Ügyek Emesét, és nemzette az első fejedelmet, Álmost. Itt álmodott Emese a leendő dinasztiáról és a leendő országról, amelynek lakói mi most vagyunk. Legalábbis a sok száz évvel később lejegyzett legendák szerint. Dentumoger éppen azt a bizsergést fejezi ki, ami az őstörténetet övezi: tudunk is róla valamit, meg nem is. És jó volna, nagyon jó volna többet tudni.
Bővebben...

Sárbogárd-Tringer-tanya

Részletek
2018. február 11.
A Sárbogárd-Tringer-tanyai lelőhely a Sárvíz völgyének keleti oldalán, egy a valamikori ártér határát szegélyező, hosszan elnyúló, északnyugat–-délkeleti irányú dombhát északi részén helyezkedett el. A lelőhelyet útépítés során fedezték fel 1961 márciusának elején, az első sírok előkerülését követően a földmunkát felfüggesztették, a leletek előkerüléséről értesítették a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot. A lelőhely feltárását Kralovánszky Alán 1961. március 16. és július 7. között végezte el, melynek során 13 késő bronzkori urnasír, egy késő római kettős igáslósír és két további lótemetkezés, valamint egy kora Árpád-kori temető került elő. A kora Árpád-kori temető teljesen feltárt, összesen 100 sír került elő. A temető alakja követte a domb formáját, így északnyugat–délkeleti irányba erősen megnyúlt. Az útépítés során a temető északi oldalán kilenc sírt elpusztítottak (92–100. sír), azonban a sírok antropológiai anyagát összegyűjtötték, helyüket megjelölték. A temető északi szélén egy csaknem teljes borjútemetkezés került elő, melyet a feltárás vezetője a kora Árpád-kori temetőhöz kapcsolt és a honfoglaló magyarság szarvasmarhakultuszának egyik bizonyítékaként értelmezett, azonban más kutatók a temető és a szarvasmarha csontvázának kapcsolatát vitatják.
Bővebben...

További cikkeink...

  1. Nagy Kornél előadása a Magyar Őstörténeti Témacsoportban
  2. Megjelent a Hétköznapok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet sorozat 5. kötete
  3. Vita az archeogenetikai kutatások körül
  4. A 9. század és az átmenet a Kárpát-medencében és a Dunakanyarban - részletes program
  5. Az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának és a PPKE BTK Régészettudományi Intézetének közös könyvbemutatója
  6. A 9. század és az átmenet a Kárpát-medencében és a Dunakanyarban
  7. Beszámoló az 5. Orosz-Magyar Uráli Régészeti expedícióról (2017)
  8. Megjelent a 2014-ben rendezett Hadak útján konferencia II. kötete
  9. A MŐT poszterkiállítása Isztambulban
9. oldal / 27
  • Első
  • Előző
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • Következő
  • Utolsó
  • English (UK)
  • Русский

Menü

  • Rólunk
  • Aktuális
  • Munkatársak
  • Kiadványok
  • E-könyvtár
  • Adatbázisok
  • Kutatási programok
  • Rendezvényeink
  • Kutatói életrajzok
  • Filmek
  • Térképek
  • Elnyert pályázatok
  • Előadások
  • Kiállítások
  • Tudományos riportok
  • Történelmi rekonstrukció
  1. Ön itt van:  
  2. Főlap
  3. Aktuális

Copyright © 2013–2025. All Rights Reserved.

Bootstrap is a front-end framework of Twitter, Inc. Code licensed under Apache License v2.0. Font Awesome font licensed under SIL OFL 1.1.